Az alkotmánynak a magyar államiságra vonatkozó legfontosabb rendelkezései a kormányformáról és a hatalomgyakorlás módjáról szóló passzusai, így egy új alaptörvény létrehozásakor a lehető legnagyobb körültekintéssel kell eljárni, mikor meghatározzuk milyen változtatásokat is szeretnénk véghezvinni a jelenlegi szabályozásban.


Az első kérdés, amely felmerülhet ebben a témakörben, hogy fenntartjuk-e parlamentáris demokráciát, vagy megkíséreljük a prezidenciális kormányzati rendszer bevezetését. Ilyen rendszer működik például az Amerikai Egyesült Államokban, ahol nincs külön miniszterelnök és köztársasági elnök, hanem a közvetlenül választott elnök a végrehajtó hatalom feje. Ehhez hasonló a francia, féprezidenciális modell is.

 

A jelenlegi politikai környezetben egyik párt sem mutatkozik hajlandónak a jelenlegi berendezkedés megváltoztatására, így az országgyűlés szerepének esetleges módosulása sem várható, mely közvetve következett volna egy új kormányforma bevezetéséből.

 

Ezzel szemben az, hogy a parlament hány kamarából álljon, már egy sokkal inkább megosztó kérdés.

 

Hazánkban a XVII. századra nyúlik vissza a kétkamarás országgyűlés története, és még a rendszerváltozás óta is számtalan alkalommal merült fel egy második kamara felállításának gondolata.

 

Azonban, ha a második kamara szükségessége is erősen vitatott, akkor magának a kamarának az összetétele még inkább az. Egyes vélemények szerint csak egy, a népképviseletet a jelenlegihez hasonló módon ellátó testület fogadható el, míg mások szerint egy korporatív jellegű „felsőházat” kellene felállítani, melyben a pártpolitikától független társadalmi szervezetek, önkormányzatok, egyházak, szakszervezetek, tudományos testületek, vagy éppen az a hazánkban élő kisebbségek jutnának képviselethez, hogy a tudományos, kulturális nézőpont hangsúlyosabbá válhasson a törvényhozás során.

 

A következő vitás pont lehet az új alkotmány elkészítése során a kormány politikai felelőssége a parlamenttel szemben, ideértve konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét, azaz hogy meg kell-e változtatni, és ha igen, elég-e ha a bizalmatlansági indítvány kapcsán nem lesz szükséges egy új miniszterelnök megnevezése, vagy épp teljes egészében szükséges megszüntetni ezt a közjogi eszközt, és a bizalmi kérdés ehhez igazított szabályozása nyújthat megoldást.

 

Egy szintén, a napi sajtóban újra és újra felbukkanó téma a képviselők jogállásának szabályozása, azon belül akár a képviselők visszahívhatósága és a szabad mandátum szembeállítása, továbbá a mentelmi jog korlátozása, vagy akár teljes eltörlése. És még, ha nem is valószínű ezen a téren változtatás, akkor is fontos foglalkozunk a kérdéssel, akárcsak a választójogi alapelvek esetében, ahol a választásra jogosultak körében bizonyos szintű módosítás vált célkitűzéssé ebben a kormányciklusban néhány országgyűlési képviselő részéről. Erre több jó példát is találhatunk, mint például egy esetleges választójogi cenzus bevezetése, mely az elmúlt hónapokban ismét felmerült a politikai kommunikáció során, emellett a határon túli magyarok teljes vagy részleges választójogának megteremtése is ismét fontossá meghatározott politikai erők számára.

 

Mindezek mellett meg kell említenünk, hogy a képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok módosítása, vagy épp az alkotmányból való teljes kiemelésének, és egy önálló törvényben való kizárólagos szabályozásának gondolata is gyakorta kapcsolódik az Alkotmány e szegmensének változtatása körüli vitákhoz.

 

A népszavazás intézményének szabályozását is sokan megreformálnák, tekintve, hogy sok kapcsolódó részletszabályt vennének ki az Alkotmányból, így csak a népszavazás típusait és a tiltott tárgyköröket hagyva benne, ám korántsem változatlan formában, hisz igen eltérő vélemények vannak arról, hogy szükséges-e fenntartani a tiltás minden tárgykör esetében. Mindazonáltal többen is sok olyan rendelkezésnek a készülő alaptörvényből való kivétele mellett érvelnek, melyeket szintén a részletszabályok közé sorolhatunk, így javasolják például sokan, hogy a Magyar Honvédségre és a rendvédelmi szervekre vonatkozó rendelkezések, csupán egy fogalomhatározást, és a politikai függetlenségük kinyilvánítását tartalmazzák, míg esetleg bővülhessenek az önkéntes haderő létrehozásának kimondásával.

 

Egyértelmű, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányának az állam politikai berendezkedésére és a hatalomgyakorlás módjára vonatkozó szabályainak megváltoztatása, az érintett rendelkezések fontossága és a témában folyó számos parázs vita léte miatt a legnagyobb felelősséggel járó folyamat az új alaptörvény megalkotása során, így elengedhetetlen, hogy minél szélesebb szelete a társadalomnak kövesse, vagy épp aktívan részt vegyen a témáról folyó szakmai diskurzusban.

 

Ez a téma az állam szervezetével kapcsolatos véleményeket gyűjti.