Egy modern alkotmánynak ki kell mondania alkotmányosság azon legfontosabb elveit, amelyek egy demokratikus állam működését biztosíthatják, és ezen felül törvényi garanciákkal kell megvalósítania érvényesülésüket. Egy alkotmány általában néhány olyan alapérték köré szerveződik – mint például a jogállamiság, a jóléti állam, a kereszténység, vagy akár az iszlám –, melyek az alkotmány minden rendelkezését áthatják. Ezért is kardinális kérdés ezek tisztázása.


Fontos, hogy a most hatályos Alkotmányban jelenleg is szereplő elveket megtartsuk, egyensúlyukat biztosítsuk. Ezért kell deklarálni a népszuverenitás és népképviselet elvét, melyből következik, hogy minden hatalom az államban a néptől eredeztethető, és így szükségessé teszi a közvetlen és képviseleti demokrácia intézményeinek megalkotását, és működésük biztosítását, elősegítve így a politikai pluralizmus létrejöttét. Továbbá hasonlóan kell eljárnunk a hatalmi ágak szétválasztását és a jogállam megvalósulását eredményező elvek esetében is, melyek a hatalmi ágak - azaz törvényhozó és végrehajtó hatalom illetve az igazságszolgáltatás - kölcsönös ellenőrzése révén zárják ki az önkényuralom és a jogbiztonság sérelmének bekövetkezését.

 

Az emberi jogok deklarálása mellett az Alkotmányunk a törvény előtti egyenlőséget is kimondja, azonban a modern alkotmányokban egyre többször fordul elő, hogy a közteherviselés mellett a szolidaritás is bekerül az alapvető alkotmányos elvek közé, így akár a pozitív diszkrimináció, és az esélyegyenlőség is helyet érdemelhet az alaptörvény szövegében.

 

A következő fontos kérdés, hogy a készülő alkotmánytervezet tartalmazzon-e preambulumot, mert egyes vélekedések szerint, ha a törvényhozók nem kívánják megnevezni a végső jog forrását, vagy a normaszövegbe bekerül, hogy mit tartanak a végső jog forrásának, akkor ez elhagyható. Amennyiben azonban a preambulumot meg kívánjuk alkotni, és így formailag is egy teljes alaptörvényt létrehozni, akkor el kell döntenünk mi is kerüljön bele.

 

Manapság a leggyakoribb vitatémák között szerepel a kereszténységre és Istenre való utalás szükségessége a preambulumban. A vallásra való utalás szükségessége mellett olyan érveket szoktak felhozni, minthogy a magyar történelem és kultúra szerves részét képezi a kereszténység, illetve, hogy több európai ország, mint például Németország, Lengyelország vagy Írország is vallási utalásokat tett az alkotmányuk részévé. Ezzel szemben az ellentábor gyakorta hangoztatott érve, hogy így vallási és világnézeti alapon való különbségtételhez vezetne az új Alkotmány némely rendelkezése a kereszténységre való utalás révén, emellett az állam és az egyház teljes elkülönítésének is gátat szabhat, ha egy ilyen passzus kerülne be az alaptörvénybe.

 

A másik kapcsolódó vitás pont a Szent Koronára való utalás bevétele az Alkotmányba, melynél gyakori érv a támogatók körében, hogy a magyar alkotmányosság jogfolytonosságának kifejezése, az állam függetlenségének, és a határon túli magyarság nemzethez tartózásának kifejezését jelentené a nemzeti jelképünkre való hivatkozás.

 

Mindezek mellett az ellenzők úgy találják, hogy a „Szent Korona országainak” a területén ma létező államok függetlenségét, és az ott élő nem magyar állampolgárok identitását sértené ezzel a rendelkezéssel az új alkotmányunk, így a Szent Koronára való hivatkozás elfogadhatatlan lenne.

 

Azonban sokak szerint a környezetvédelem, mint a XXI. század egyik legfontosabb kérdése sem szabad, hogy alkotmányi szintű szabályozás nélkül maradjon. Gyakran hozzák fel más országok, mint akár Németország alaptörvényét példának, ahol több rendelkezés vonatkozik a környezet védelmére, mint a jelenlegi Alkotmányunkban, melyben csupán a 18. § egyetlen mondata foglakozik a témával, így sokak szerint nemcsak a környezetvédelem állami célként való deklarálása, de a jogvédelem szintjének és tárgyának való meghatározása is az alkotmány-előkészítő eseti bizottság feladatának kell lennie. Másfelől, az ellenzők szerint a környezetvédelem kérdése tényleg komoly törvényhozói munkát igényel, ám a szabályozást egy külön törvényben, az Alkotmányon kívül kell megoldani.

 

Az új alaptörvény létrehozására vonatkozó elveket is megfogalmaztak már, mint például, hogy egy a jelenleginél lényegesen rövidebb alkotmányt kell létrehozni, így sok részletszabályt más, alacsonyabb szintű jogszabályban kell rendezni. Ezért fordulhat az elő, hogy az új alkotmányban lényegesen kevesebb passzus fog szólni például a népszavazásról, az Állami Számvevőszékről vagy a Magyar Honvédségről, vagy a rendvédelmi szervekről.

 

Emellett az alkotmány későbbi stabilitását célzó rendelkezések megalkotását is többször felhozták már a közelmúltban, úgymint az új alkotmány elfogadásának népszavazással való kötelező megerősítését, vagy épp egy olyan szabály bevezetését, mely szerint csak akkor léphetne hatályba egy új alkotmány, ha a normaszöveg elkészítését végző parlamentet követő új országgyűlés is elfogadja azt.

 

Egyértelmű tehát, hogy sok, már több mint húsz éve az Alkotmány részét képező alapelvet szükséges meghagyni az új alaptörvényben, azonban mindenképp alaposan meg kell fontolni, hogy milyen új alaptételekkel szükséges bővítenünk a legfontosabb jogszabályunk most készülő új szövegét.

 

Ez a téma a leendő alkotmány alapelveivel kapcsolatos véleményeket gyűjti.