A, mint Alkotmány

Az alkotmánynak a magyar államiságra vonatkozó legfontosabb rendelkezései a kormányformáról és a hatalomgyakorlás módjáról szóló passzusai, így egy új alaptörvény létrehozásakor a lehető legnagyobb körültekintéssel kell eljárni, mikor meghatározzuk milyen változtatásokat is szeretnénk véghezvinni a jelenlegi szabályozásban.

Az első kérdés, amely felmerülhet ebben a témakörben, hogy fenntartjuk-e parlamentáris demokráciát, vagy megkíséreljük a prezidenciális kormányzati rendszer bevezetését. Ilyen rendszer működik például az Amerikai Egyesült Államokban, ahol nincs külön miniszterelnök és köztársasági elnök, hanem a közvetlenül választott elnök a végrehajtó hatalom feje. Ehhez hasonló a francia, féprezidenciális modell is.

A jelenlegi politikai környezetben egyik párt sem mutatkozik hajlandónak a jelenlegi berendezkedés megváltoztatására, így az országgyűlés szerepének esetleges módosulása sem várható, mely közvetve következett volna egy új kormányforma bevezetéséből.

Egy modern alkotmánynak ki kell mondania alkotmányosság azon legfontosabb elveit, amelyek egy demokratikus állam működését biztosíthatják, és ezen felül törvényi garanciákkal kell megvalósítania érvényesülésüket. Egy alkotmány általában néhány olyan alapérték köré szerveződik - mint például a jogállamiság, a jóléti állam, a kereszténység, vagy akár az iszlám -, melyek az alkotmány minden rendelkezését áthatják. Ezért is kardinális kérdés ezek tisztázása.

Fontos, hogy a most hatályos Alkotmányban jelenleg is szereplő elveket megtartsuk, egyensúlyukat biztosítsuk. Ezért kell deklarálni a népszuverenitás és népképviselet elvét, melyből következik, hogy minden hatalom az államban a néptől eredeztethető, és így szükségessé teszi a közvetlen és képviseleti demokrácia intézményeinek megalkotását, és működésük biztosítását, elősegítve így a politikai pluralizmus létrejöttét. Továbbá hasonlóan kell eljárnunk a hatalmi ágak szétválasztását és a jogállam megvalósulását eredményező elvek esetében is, melyek a hatalmi ágak - azaz törvényhozó és végrehajtó hatalom illetve az igazságszolgáltatás - kölcsönös ellenőrzése révén zárják ki az önkényuralom és a jogbiztonság sérelmének bekövetkezését.

Az emberi jogok deklarálása mellett az Alkotmányunk a törvény előtti egyenlőséget is kimondja, azonban a modern alkotmányokban egyre többször fordul elő, hogy a közteherviselés mellett a szolidaritás is bekerül az alapvető alkotmányos elvek közé, így akár a pozitív diszkrimináció, és az esélyegyenlőség is helyet érdemelhet az alaptörvény szövegében.

Az alkotmány és a benne lefektetett alapelvek védelme elengedhetetlen minden demokratikus ország, így Magyarország számára is. Olyan intézményekre és garanciákra van szükség, amely egy biztos, stabil vázat ad az alkotmány számára.

Magyarországon az alkotmány létrehozása és módosítása az Országgyűlés feladata, mivel a magyar parlament 2/3-os többség esetén rendelkezik az alkotmányozás jogával. Az országgyűlés mellett alkotmányozási jogosítvánnyal bíró intézmény az Alkotmánybíróság, amely aktív szerepével, alkotmányértelmezései révén nemcsak a törvényhozási kontroll, de az alkotmányozás önálló szereplőjének tekinthető. Az alkotmányos rendszer kialakulásában fontos szerepet játszott a rendszerváltás. Az 1989-es, jelenleg érvényben lévő alkotmány a nemzeti kerekasztal tárgyalások eredményeként jött létre. Ezen tárgyalások során került a kétharmados többség elve a parlamentáris döntéshozatalba.

A politikai szereplők - a 2/3-os törvényeken kívül - olyan további biztosítékokat kerestek, amely független az aktuális hatalomtól. Ekkor került létrehozásra a politikailag független és széles hatáskörrel rendelkező Alkotmánybíróság.