Az alkotmány és a benne lefektetett alapelvek védelme elengedhetetlen minden demokratikus ország, így Magyarország számára is. Olyan intézményekre és garanciákra van szükség, amely egy biztos, stabil vázat ad az alkotmány számára.


Magyarországon az alkotmány létrehozása és módosítása az Országgyűlés feladata, mivel a magyar parlament 2/3-os többség esetén rendelkezik az alkotmányozás jogával. Az országgyűlés mellett alkotmányozási jogosítvánnyal bíró intézmény az Alkotmánybíróság, amely aktív szerepével, alkotmányértelmezései révén nemcsak a törvényhozási kontroll, de az alkotmányozás önálló szereplőjének tekinthető. Az alkotmányos rendszer kialakulásában fontos szerepet játszott a rendszerváltás. Az 1989-es, jelenleg érvényben lévő alkotmány a nemzeti kerekasztal tárgyalások eredményeként jött létre. Ezen tárgyalások során került a kétharmados többség elve a parlamentáris döntéshozatalba.

 

A politikai szereplők – a 2/3-os törvényeken kívül – olyan további biztosítékokat kerestek, amely független az aktuális hatalomtól. Ekkor került létrehozásra a politikailag független és széles hatáskörrel rendelkező Alkotmánybíróság.

 

Az alkotmánybíráskodás a törvényhozási és jogalkotási, valamint a jogalkalmazási tevékenység alkotmányossági szempontból való felülvizsgálatát jelenti. Két különböző felfogás létezik a világon az alkotmánybíróságokat illetően.  Az egyik az Egyesült Államokra jellemző, ahol az alkotmánybíráskodás bírói felülvizsgálatot jelent, és a bírói szervezet része. A tevékenységet a Legfelsőbb Bíróság végzi, így az intézmény inkább a jogi, mint a politikai szférához áll közel. Ezzel szemben az európai modell centralizált, és csak az alkotmánybíróság hatásköre a törvények alkotmányosságának megítélése, így az alkotmánybíróság részben a nagypolitika egyik szereplőjévé, alakítójává is válik. A magyar alkotmánybíróság a jelentős hatalmú, komoly függetlenséget élvező intézmény, amely a kontinentális modellhez áll közel. Jogköre és tevékenysége európai összehasonlításban is jelentős, egyes vélemények szerint a világ egyik legnagyobb hatalmú alkotmánybírósága.

 

A magyar Alkotmánybíróság jogköre korlátozott az egyének alkotmányos jogait érintő jogsértések esetében (alkotmányjogi panasz), mivel az állampolgárok csak korlátozott esetben fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz. Ezzel szemben rendkívül széles hatáskörökkel rendelkezik például alkotmányértelmezés területén. Mindez azért fontos, mert ha az alkotmány szövegének egy része nem világos a politikusok számára egy bizonyos ügyben, akkor a kérdés eldöntésére az Alkotmánybíróság jogosult, így tulajdonképpen csak ez a szerv mondhatja meg, hogy egy adott ügyben, hogyan vélekedik az alkotmány.

 

A lehetséges indítványozók köre Magyarországon igen széles, emiatt rendkívül sok ügy érkezik a bírósághoz, ezért egyrészt egyes ügyekben akár évekig is elhúzódhat a döntés, másrészt rendkívül leterhelt az intézmény.

 

Az alkotmánybíróság egyik fontos jogköre, az úgynevezett alkotmányossági vétó, amelynek keretén belül az országgyűlés által már elfogadott, azonban még ki nem hirdetett törvény jogi felülvizsgálatára van lehetőség. Ez azért fontos, mert a legtöbb országban a jogrendszer alkotóelemei között „fontossági, erősségi” sorrend áll fenn, A legfontosabb, „legerősebb” jogszabály az alkotmány.  Ezzel semmilyen más törvény, rendelet… nem szegülhet szembe. Az alkotmány után a sorban a törvények következnek, melyek nem lehetnek ellentétesek az alkotmánnyal. A rendeletek már sem az alkotmánnyal, sem törvénnyel nem lehetnek ellentétesek. Minderre az Alkotmánybíróság ügyel, s így azt a jogszabályt, mely a fentiek alapján nem illik a magyar jogrendszerbe, megsemmisítik.

 

Az alkotmánybíróság tevékenységét negatív törvényhozó tevékenységként is értelmezhetjük, mivel a törvények alkotmányossági felülvizsgálata során előfordulhat, hogy a törvényhozási aktust megsemmisítik. Az alkotmánybíróság az alkotmány értelmezése alapján megmondja, hogy a törvényhozás mit nem csinálhat, azonban hatásköréből adódóan tanácsokat nem adhat.

 

A magyar alkotmánybíróság külön áll a hatalmi ágak rendszerében. A kormány, a parlament, a köztársasági elnök, a Legfelsőbb Bíróság és az önkormányzatok számára is hatalmi egyensúlyt biztosít, azonban ez nem eredményezett eddig kormányozhatatlansághoz.  Az alkotmánybíróság a rendszerváltás óta meghatározó szerepet játszott a jogállamiság megteremtésében, és ezáltal az alkotmány és a jogállamiság védelmének legfontosabb szereplőjévé vált.

 

Mindemellett, az alkotmány védelmét jelenti még az is, hogy azt milyen módon lehet azt megváltoztatni. Jelenleg az Országgyűlés képviselőinek kétharmada az a többség, melynek jogában áll megváltoztatnia az alkotmányt. Más országokban találunk példát arra, hogy ennél nagyobb többség kell, de arra is, hogy ennél kisebb is elegendő. Kérdés, hogy szükség van-e ezen rendelkezések megváltoztatására. A kétharmados többségre azért van szükség, hogy ne tudja egy olyan politikai erő is megváltoztatni az alaptörvényt, mely egyszerűen megnyerte a választásokat, és a parlamentben csupán egyszerű többséggel rendelkezik. Manapság azonban az is egyre gyakrabban felmerülő kérdés, hogy a magyar pártrendszer átalakulása nem hozza-e magával azt, hogy a jobboldal vezető pártjának akár több cikluson keresztül is a maihoz hasonló többsége legyen az Országgyűlésben. Ebben az irányban talán újragondolható az alkotmányozáshoz szükséges többség arányainak megváltoztatása.

 

Fontos az alkotmányszöveg viszonya a népszavazások eredményeivel. Jelenleg hazánkban nem lehet népszavazást tartani az alkotmány rendelkezéseiről, vagy a költségvetésről sem. Kérdés, hogy egy olyan országban, ahol a legfőbb hatalom elméletileg a népé, elegáns-e egy ilyen szabályozás. Mindemellett viszont tény, hogy hasonló rendelkezéseket a legtöbb demokratikus ország alkotmánya tartalmaz.

 

Ez a téma az alkotmányvédelemmel kapcsolatos véleményeket gyűjti.