2011. február 16.-án került megrendezésre az új alkotmányról szóló konferencia, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karán. A rendezvény érdekességét az szolgáltatta, hogy csak politikusok vitáztak egymással. A Fidesz képviseletében Gulyás Gergely, a KDNP részéről Salamon László, az LMP soraiból Schiffer András, Az MSZP frakcióból Bárándy Gergely vett részt, míg a Jobbikot Gaudi-Nagy Tamás képviselte. A moderátor szerepét Dr. Jakab András töltötte be.

 

Az első és egyik legfontosabb kérdés egy új alkotmány szükségességére vonatkozott.  Gulyás Gergely kiemelte, hogy csak ezen a fórumon van lehetősége az MSZP és az LMP felvetéseire reagálnia, mivel azok a parlamenti vitában nem vesznek részt. Gulyás szerint alkotmányozási kényszer nincs, az csak 1949-ben volt, azonban mindenképpen szükséges egy új alkotmány elfogadása. Az új alaptörvény tartalmaznia fogja azokat a részeket, ami a jelenlegi alaptörvényben jól működött és kiállta az idő próbáját; példának okáért az államszervezetre vonatkozó részeket említette, ahol nem kell komoly változásokra számítani.

A Fideszes honatyának az volt a meglátása, hogy a jelenlegi alkotmány egyik nagy gyengesége a preambulum, ezért egy olyan, vállalhatóbb bevezetésre van szükség, amellyel az emberek azonosulni tudnak. Az előszón túl a közpénzügyek részt is mindenképpen felül kell vizsgálni, hiszen eddig itt nem voltak alkotmányos korlátok.

Bárándy Gergely szerint nem lett volna helyes kimaradni az alkotmányozó bizottság munkájából, mivel akkor a koncepciót kellett megalkotni, azonban a parlamenti vitában már pártja nem kíván részt venni, mivel így egy markánsabb vélemény kifejezésére van lehetőségük. Az előkészítő bizottság munkájából való kilépés oka az alkotmánybíróság jogköreinek szűkítése volt, és az, hogy a Fidesz egy javaslatukat sem akarta befogadni.

Gaudi-Nagy Tamás álláspontja az, hogy a történeti alkotmányt kell helyreállítani, hiszen 1949-ig is ilyen típusú alaptörvénye volt Magyarországnak, amely szerves fejlődés során alakult ki. A jobbikos képviselő meggyőződése, az új alkotmányt mindenképpen a Szent- Korona tan alapján kell megalkotni.

Schiffer András egyetértett a többi felszólalóval abban, hogy nincs alkotmányozási kényszer, viszont a demokrácia megújításra szorul. Az 1989-es alkotmányról elmondta, hogy az elitek paktumának tartja, a kérdés szerinte, hogy a mostani alaptörvény megalkotásában az emberek részt vehetnek-e. Hatályos alkotmányunk gyengéje, hogy nem történt meg a fékek és egyensúlyok rendszerének karbantartása az idők folyamán. Az LMP frakcióvezetője kimondta, olyan alkotmányra van szükség, ami megfelel a 21. század kihívásainak.

Salamon László kifejtette, hogy 1989-ben demokratikus jogállami alkotmány jött létre, de ideiglenes hatályú. Sem az azt tárgyaló kerekasztal, sem pedig az azt megszavazó országgyűlés nem rendelkezett társadalmi felhatalmazással. Gyenge pontjai közé tartozik az, hogy egyenetlen, néhol nem egyértelmű megfogalmazásokat tartalmaz, ezáltal az Alkotmánybíróság egyfajta alkotmányértelmező szerepet volt kénytelen felvenni az idők folyamán. Az elmúlt 20 év politikai és társadalmi tapasztalatait le kell vonni és egy olyan alaptörvényt kell létrehozni, ami választ ad a 21. század kihívásaira.

Alkotmányozási kényszer a többi - felszólalóval egyetértésben - Salamon szerint sincs, kötelezettség azonban van. Ha az MSZP szerint 1994 és 1998 között szükség volt új alkotmányra, akkor most vajon miért nincs tette fel a kérdést a KDNP szószólója.

Ezután nézői kérdésekre került sor, amely során számos parázs vita bontakozott ki.

Bárándy Gergely a 4/5-ös alkotmányozási szabállyal kapcsolatban elmondta, hogy azt 1998-ban a Fidesz iktatatta ki. Salamon László erre reagálva kifejtette, hogy erről a szabályról 1994-ben állapodtak meg, és ez 1998-ban hatályát vesztette. A magzati élet védelme kapcsán azon az állásponton volt, hogy az emberi lét, a fogantatással kezdődik, azonban ez nem jár törvényszerűen az abortusz tilalmával.

Gaudi-Nagy Tamás szerint az 1920. évi 1. cikket kéne az alkotmányozás alapjául venni és beleintegrálni az azóta életbe lépett joganyagot. Az ellenzéki pártok felszólalóihoz kapcsolódva, szerinte is a 4/5-ös alkotmányozás lenne az elfogadható.

A következő kérdés a határon túli magyarok választójogának megadása volt, amely alaposan megosztotta a résztvevő vitapartnereket.

Gulyás Gergely szerint mindenképpen szükséges a szavazati jog biztosítása a határon túl élő magyarság számára. Schiffer András ezzel szemben azon az állásponton volt, hogy a választójog a politikai közösség legfőbb eleme, ezért ez hiba lenne kiterjeszteni az országhatárokon kívül élőkre. Bárándy Gergely is azt hangsúlyozta, hogy csak az szavazzon, aki a következményeket viseli, tehát elvetette ezt az opciót. Gaudi szerint azonban a nemzet egy és oszthatatlan, ezért mindenképpen lehetőséget kell biztosítani a határon túl élőknek a szavazásra.

Az alkotmánybíróság jogköreire vonatkozó kérdésnél az MSZP képviselője szerint vissza kell állítani a korábbi jogköröket, az LMP frakcióvezetője még ennél is tovább ment, szerinte szélesíteni kell ezeket , emellett az actio popularist is fent kell tartani.

A fideszes honatya megnyugtatta őket, az új alkotmányban a korábbi jogosítványok kapnak helyet, azonban szerinte az actio popularis szükségtelen.

A preambulum tartalmáról, akárcsak a jogkörökről szintén megoszlottak a vélemények. Gulyás Gergely kifejtette, hogy szükséges a kereszténységre hivatkozni és ezt úgy is meg lehet tenni, hogy mások világnézete ezzel ne sérüljön. Bárándy Gergely sérelmezte, hogy az új alkotmány koncepciójának preambulumában nincs szó arról, hogy Magyarország köztársaság, illetve, hogy tagjai vagyunk az Európai Uniónak. Schiffer András pedig egy világnézetileg semleges alkotmányban látná a megoldást.

 

Tóth Bálint