A, mint Alkotmány

2011. február 16.-án került megrendezésre az új alkotmányról szóló konferencia, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karán. A rendezvény érdekességét az szolgáltatta, hogy csak politikusok vitáztak egymással. A Fidesz képviseletében Gulyás Gergely, a KDNP részéről Salamon László, az LMP soraiból Schiffer András, Az MSZP frakcióból Bárándy Gergely vett részt, míg a Jobbikot Gaudi-Nagy Tamás képviselte. A moderátor szerepét Dr. Jakab András töltötte be.

Az első és egyik legfontosabb kérdés egy új alkotmány szükségességére vonatkozott. Gulyás Gergely kiemelte, hogy csak ezen a fórumon van lehetősége az MSZP és az LMP felvetéseire reagálnia, mivel azok a parlamenti vitában nem vesznek részt. Gulyás szerint alkotmányozási kényszer nincs, az csak 1949-ben volt, azonban mindenképpen szükséges egy új alkotmány elfogadása. Az új alaptörvény tartalmaznia fogja azokat a részeket, ami a jelenlegi alaptörvényben jól működött és kiállta az idő próbáját; példának okáért az államszervezetre vonatkozó részeket említette, ahol nem kell komoly változásokra számítani.

Az ELTE Lágymányosi Campus Konferenciatermében 2010. november 16-án megrendezésre kerülő "Alkotmány a kétharmad árnyékába" című konferencia meghívott vendégei voltak Salamon László és Gulyás Gergely, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnöke és alelnöke, Halmai Gábor, alkotmányjogász, egyetemi adjunktus(ELTE-TÁTK), és Hack Péter, alkotmányjogász, egyetemi tanár(ELTE-ÁJK).

Az első kérdés a résztvevőkhöz a jelenleg hatályos alaptörvény legitimitására vonatkozott.

Salamon László aggályosnak találta, hogy nem választott testület alkotta meg, míg Gulyás Gergő elegendő legitimációs erőnek érezte azt a tényt, hogy az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásai során írták át az Alkotmány szövegét, addig Hack Péter szerint a választópolgárok adták meg a legitimációját az alaptörvénynek, olyan népszavazások során, mint amilyen a NATO-csatlakozásról szóló döntés is volt.