A Fidesz-KDNP alkotmánytervezete

Elkészült a Fidesz-KDNP alkotmánytervezete. A dokumentum természetesen még nem szükségszerűen azonos a majd elfogadásra kerülő alaptörvénnyel, mégis számos konkrétum kikövetkeztethető belőle, már csak azért is, mert - figyelembe véve, hogy az Országgyűlés legnagyobb frakciójának támogatása áll az irat mögött - ennek a tervezetnek van a legnagyobb esélye arra, hogy kisebb nagyobb módosításokkal elfogadásra kerüljön. A dokumentum négy részből, a Nemzeti hitvallás, vagy Nemzeti Nyilatkozat, az Alapvetés, a Szabadság és felelősség, valamint Az állam címűekből áll.

A teljes tervezet ezen a linken olvasható.

Az első, Nemzeti hitvallás, vagy Nemzeti nyilatkozat címet viselő fejezet - mely tulajdonképpen az új alkotmány preambuluma lenne - váltotta ki már a tervezet nyilvánosság elé kerülése óta eltelt viszonylag rövid idő alatt is a legtöbb kritikát. Az alaptörvény a Himnusz első sorával ("Isten áldd meg a magyart!") kezdődne, mely ugyan Isten nevének említésével vallási utalást tartalmaz, azonban mottóként így sem övezheti különösebb nemtetszés, hiszen a szóban forgó sor a nemzeti Himnusz részeként már eddig is szerepelt hazánk nemzeti jelképei közt.

0 Tovább

Interjú Bárándy Gergellyel az új Alkotmányról

Van-e jelenleg alkotmányozási kényszer Magyarországon?

Kényszerről biztos, hogy nem beszélhetünk, úgy tudom, a jobboldali képviselők is osztják ezt a véleményt, maga Salamon Elnök Úr is ezen a véleményen van. Azon, hogy egy jogállam működtetéséhez alapvetően megfelel a 89-es alkotmány. Tudom, hogy a száma alapján sokan 49-es alkotmányról beszélnek, de a zászlón és a himnuszon kívül gyakorlatilag semmi nem maradt változatlan 89 után, ebben, az elfogadásának évét tekintve 49-es alkotmányban. Azt gondolom tehát, hogy tartalmilag nyugodtan beszélhetünk 89-es alkotmányról. Ez az alkotmány betöltötte, és be is tölti a szerepét. Szólhatnak érvek amellett, hogy új alkotmányt fogadjon el az Országgyűlés, de alkotmányozási kényszerről biztos, hogy nem beszélhetünk. A jelenlegi alkotmányban, mind az állampolgári jogok, mind az alapjogok, mind pedig a demokratikus állami berendezkedés garanciarendszere szerepel. Sőt azt tudom mondani - ismerve a koncepciót - az én meglátásom szerint pontosabban és jobban, mint az új alkotmányban fog.

1 Tovább

Alkotmánybíráskodás a világ országaiban

Napjainkban igen aktívan jelen van a közbeszédben a hazai Alkotmánybíróság, vagy az alkotmánybíráskodás általános kérdésköre. A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága világszinten is kiemelkedően széles hatáskörrel rendelkezik, s figyelembe véve, hogy hazánkban az Országgyűlés épp egy új alaptörvény elkészítésén fáradozik, több szempontból is látszik, mennyire fontos az alkotmánybíráskodás különböző modelljeinek szemügyre vétele. E cikk ennek jegyében igyekszik számba venni az alkotmánybíráskodás legalapvetőbb struktúráit.

Az alkotmánybíráskodásra, mint a törvényalkotó által alkotott törvények valamely, a törvénynél magasabb szintű norma alapján történő felülvizsgálatára tulajdonképpen már az ókorban is találunk példákat. A kérdéskör az ezerhatszázas évek elején került ismét napirendre, amikor a brit Lord Coke felvetette, hogy a brit uralkodó által alkotott törvényeknek felülvizsgálhatóaknak kell lenniük a bíróságok által, hiszen csak így elkerülhető a törvényhozó hatalom önkényeskedése. A felvetés azonban a dicsőséges (1689) forradalom győzelmét követően elsikkadt, hiszen a választott parlamenttől már kevésbé féltették szabadságukat az alattvalók, mint a forradalom előtt az uralkodótól.

0 Tovább

Néhány civil szó az Új Alkotmányhoz

Összeállította: Szilágyi Zsolt / Körösi Csoma Sándor polgári kör vezetője

A következő oldalak a alkotmany.postr.hu honlapon megjelölt hét témakörben foglalt össze gondolatokat, javaslatokat az Új Alkotmány megalkotói részére. Cirka 300 "cédula" állt rendelkezésre. A gondolatokat, azaz a cédulákat a szerkesztő barátai, rokonai, polgári körös társai és saját maga állították elő. A témakörök, vélemény nyilvánítási lehetőségek a következők:

1. Az Alkotmányosság védelme.

2. Alkotmányos alapértékek.

3. Az állam.

4. Az állampolgárok jogai és kötelességei.

5. A jogállamiság alapmércéje.

6. Közpénzügyek, az állam pénzügyei.

7. Helyi önkormányzatok Magyarországon.

6 Tovább

Kormányzati rendszer és a hatalomgyakorlás formái munkacsoport - részkoncepció

Ez a bejegyzés a Kormányzati rendszer és a hatalomgyakorlás formái munkacsoport részkoncepciójáról szóló véleményeket gyűjti.

Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság e munkacsoportjának koncepciójától, eltekintve még a választások körüli találgatások idejétől, nem várt senki radikális változtatásokat, és ehhez mérten nem is okoz nagy meglepetést javaslatuk, azonban ha jobban szemügyre vesszük az összetett munkaanyagot, láthatjuk, hogy a sok kisebb-nagyobb változtatás révén mégis jelentős módosítást jelentene a ma hatályos alaptörvényhez képest, ha a konszenzusos 24 pontban összefoglalt változtatások átültetésre kerülnének az új alkotmányba.

Azonban egy igen komoly változtatás lehetősége mégis felmerült, amely ugyan csak a harmadik pont "B" változatába került be, ez pedig a sokat emlegetett második kamara felállítása. A szenátus vagy felsőház a jelentősebb társadalmi súlyú egyházak, nemzeti és etnikai kisebbségek, tudományos testületek (mint a Magyar Tudományos Akadémia vagy a szakmai kamarák) egyetemek, illetve kiemelkedő súlyú társadalmi szervezetek képviseletét látná el, továbbá a területi érdekeket is képviselné, a megyei önkormányzatok reprezentációja, vagy közvetlenül a megyék által választott képviselők útján. Emellett az államfőnek is lenne korlátozott lehetősége a tudományos, kulturális, vagy politikai élet szereplőinek delegálására, továbbá egyszeri vétójoggal élhetne, de sem a költségvetés elfogadása, sem bizalmi kérdés felvetése esetében nem hozhatna döntést.

9 Tovább

A, mint Alkotmány

blogavatar

Kedves kommentelők! A hozzászólások nem azonnal, hanem moderálás után jelennek meg a bejegyzések alatt. A moderálás nem tartalmi alapon, hanem a kommentek színvonala alapján történik.

Utolsó kommentek