Ez a bejegyzés a Kormányzati rendszer és a hatalomgyakorlás formái munkacsoport részkoncepciójáról szóló véleményeket gyűjti.

Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság e munkacsoportjának koncepciójától, eltekintve még a választások körüli találgatások idejétől, nem várt senki radikális változtatásokat, és ehhez mérten nem is okoz nagy meglepetést javaslatuk, azonban ha jobban szemügyre vesszük az összetett munkaanyagot, láthatjuk, hogy a sok kisebb-nagyobb változtatás révén mégis jelentős módosítást jelentene a ma hatályos alaptörvényhez képest, ha a konszenzusos 24 pontban összefoglalt változtatások átültetésre kerülnének az új alkotmányba.

Azonban egy igen komoly változtatás lehetősége mégis felmerült, amely ugyan csak a harmadik pont „B” változatába került be, ez pedig a sokat emlegetett második kamara felállítása. A szenátus vagy felsőház a jelentősebb társadalmi súlyú egyházak, nemzeti és etnikai kisebbségek, tudományos testületek (mint a Magyar Tudományos Akadémia vagy a szakmai kamarák) egyetemek, illetve kiemelkedő súlyú társadalmi szervezetek képviseletét látná el, továbbá a területi érdekeket is képviselné, a megyei önkormányzatok reprezentációja, vagy közvetlenül a megyék által választott képviselők útján. Emellett az államfőnek is lenne korlátozott lehetősége a tudományos, kulturális, vagy politikai élet szereplőinek delegálására, továbbá egyszeri vétójoggal élhetne, de sem a költségvetés elfogadása, sem bizalmi kérdés felvetése esetében nem hozhatna döntést.

Az Országgyűlés feloszlatásának szabályai módosulnának, tekintve, hogy lehetősége lenne a köztársasági elnöknek a képviselőház feloszlatására, ha 12 hónapon belül a parlament háromszor vonná meg a bizalmat a kormánytól.

A bizalmatlansági indítvány szabályozása annyiban változna meg, hogy nem lenne szükséges egy új miniszterelnök megnevezése, tehát elfogadása nem járna együtt egy új miniszterelnök megválasztásával, illetve már a képviselők egyharmada előterjeszthetné az indítványt, de egy ülésszakban, egy képviselő, csak egyszer lehetne résztvevője ilyen fajta kezdeményezésnek. Ez a jelenlegi konstruktív bizalmatlansági indítvány átalakítását jelentené egyszerű bizalmi szavazássá. Egy alternatív javaslat szerint a képviselők egyötödének szavazata is elegendő lenne ahhoz, hogy az Országgyűlés előtt lévő egyik törvényjavaslatról való szavazás bizalmi szavazás is legyen egyben.

A köztársasági elnök választásával kapcsolatban bekerülne az új alkotmány szövegébe, hogy 5 évre választják, illetve egy alternatív javaslatként felmerült, hogy az országgyűlés elnöke korlátok nélkül helyettesíthetné őt a hatályos alkotmányban meghatározott esetekben, természetesen képviselői jogának gyakorlása nélkül, az ilyen helyzetben az országgyűlés alelnökeire vonatkozó jelenlegi szabályok megtartása mellett.

A koncepció szerint az alkotmánybírósági alkotmányértelmezés kifejezett szabályként kerülne be az új alaptörvénybe, melynek értelmében a köztársasági elnök a Kormány, azaz miniszterelnök vagy miniszter előterjesztésének teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályba ütközik, vagy az államszervezet demokratikus működését zavarná, illetve kitüntetésre vonatkozó javaslat esetén az Alkotmány által védett érdeket sértene.

Az aktív és passzív választójog szabályai más törvénybe kerülnének át, míg a népszavazásról szóló rész csak a referendum típusokat sorolná fel, úgymint helyi vagy országos, illetve a részvételi arány mértékétől függően véleményező vagy ügydöntő népszavazás.(A helyi népszavazás mindig ügydöntő lenne.)

Az új alaptörvény részletszabályoktól való megtisztítása érdekében a honvédelem és belső rendvédelem esetében azoknak csak a legfontosabb intézményei, hivatalos állományú tagjainak párttagsági és politikai tevékenység folytatására vonatkozó tilalma kerülne be a normaszövegbe. Továbbá ugyanezen okból kifolyólag a rendkívüli állapotról és a szükségállapotról szóló rész csak azok meghatározását, és kihirdetésének módját, illetve csak egy általános utalást tartalmazna arra, hogy ezen állapotok esetén rendkívüli jogrend lép életbe, mely lehetővé teszi egyes alkotmányos jogok felfüggesztését.

A fentebb felsorolt részekhez kapcsolódó részletszabályok önálló, minősített többségű sarkalatos törvényekben kerülnének rendezésre, ez lehetővé tenné, hogy a születő alaptörvény – terjedelmét tekintve – minél rövidebb legyen.