Az Alkotmánybíróság ügyrendjéről 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat rendelkezik.

A polgári perrendtartást kell megfelelően alkalmazni az Alkotmánybíróság eljárásában a jogi képviselet, az anyanyelvhasználat és a bírák kizárása tekintetében, speciális rendelkezések hiányában.

Az Alkotmánybíróság eljárása írásbeli indítvánnyal indul, melyet közvetlenül a szerv előtt kell előterjeszteni. Az Alkotmánybíróság Hivatala látja el az ügyvitel és előkészítés teendőit. A hivatal élén a főtitkár áll.

Az indítványhoz kötöttség elvét az Alkotmánybíróság kiterjesztően értelmezi, ami annyit jelent, hogy összefüggés okán bevonható a vizsgálatba az adott alkotmányossági probléma által érintett összes jogszabályi rendelkezés. Ezzel az intézménnyel a z Alkotmánybíróság függetlenítheti magát a kérelmező szándékától. Ezzel lehetővé téve az úgynevezett lavinaeffektust.

 

Nem elegendő, hogy az indítvány tartalmazza az okot, melyre az eljárást alapítani szándékoznak, fel kell tüntetni a határozott kérelmet is. Az indítványban az alkotmánynak azokat a rendelkezéseit is meg kell jelölni, amelyeket az indítványozó szerint a hivatkozott jogszabályok megsértenek. Ezek mellett meg kell jelölni az alkotmánybírósági hatáskört és az indítványozói jogosultság alapját is. Az Alkotmánybíróság főtitkára, miután a kérelem beérkezett késedelem nélkül megvizsgálja. Vizsgálatának célja, hogy alkalmas-e az alkotmánybírósági eljárás megindítására. Ha igen, akkor az alkotmánybíróság elnökének bemutatja, aki előadó alkotmánybíróra ruházza az ügyet. Az ügyet érdemi elbírálásra, illetőleg a háromtagú tanács elé terjeszti az előadó alkotmánybíró, ha kellően előkészítettnek tartja.

Főszabály szerint a rendelkezésre álló adatok alapján dönt az Alkotmánybíróság. Az eljárás során bizonyítási módok és eszközök nem alkalmazhatóak, kivétel a szakértő bevonása és a személyes meghallgatás.

Lehetőség van az indítvány visszautasítására, ha egyértelműen megállapítható, hogy az alkotmánybíróságnak az adott ügyre nincs joghatósága vagy hatásköre. Abban az esetben is, ha hiányzik az indítványozó indítványozási jogosultsága, vagy az indítványozó a hiánypótlásra neki visszaküldött indítványt a kitűzött határidő alatt nem vagy újból hiányosan nyújtotta be. Ennek következtében nem lehet érdemben elbírálni a kérvényt.

Megszüntetik az eljárást akkor, ha az indítvány benyújtása után a kifogásolt jogszabály hatályát vesztette, és ezzel az indítvány tárgytalanná vált, illetőleg ítélt dologról van szó az Alkotmánybíróság korábbi döntése miatt.

 

Az eljárás végén az olyan kérdésekben, melyek az ügy érdemét érintik, határozattal dönt az Alkotmánybíróság. Minden más kérdésben végzéssel határoznak. A határozatot az Alkotmánybíróság a „Magyar Köztársaság nevében” hozza.

A teljes ülés a döntéseket zárt ülésen, szótöbbséggel hozza, melyekhez nyílt szavazás kapcsolódik, ez abban az esetben áll fenn, ha a törvény kivételt nem tesz. Az alkotmánybíráknak nem adatik meg az a lehetőség, hogy tartózkodjanak a döntésektől. Az elnök szavazata dönt abban az esetben, ha szavazategyenlőség merül fel az eljárás során. Az Alkotmánybíróság háromtagú tanácsa a döntéseit szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

Fontos megemlíteni a különvélemény és a párhuzamos indoklás intézményét is.

A szavazásnál kisebbségben maradt, eltérő állásponton lévő alkotmánybíró különvélemény, a döntés érdemével egyetértő, de eltérő indoklást valló alkotmánybíró párhuzamos indoklás formájában az ülés által megvitatott eltérő álláspontját írásba foglalhatja, és a határozathoz csatolhatja. A különvéleményt és a párhuzamos indoklást a határozattal együtt kell közzétenni.

Minden eljárás után a határozatot az indítványozónak kézbesíteni kell. Az alkotmánybíróság határozata ellen nincs helye fellebbezésnek, minden esetben kötelező mindenkire nézve.

 

 

Bene László