Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés

Az Alkotmánybíróság eljárása

Az Alkotmánybíróság ügyrendjéről 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat rendelkezik.

A polgári perrendtartást kell megfelelően alkalmazni az Alkotmánybíróság eljárásában a jogi képviselet, az anyanyelvhasználat és a bírák kizárása tekintetében, speciális rendelkezések hiányában.

Az Alkotmánybíróság eljárása írásbeli indítvánnyal indul, melyet közvetlenül a szerv előtt kell előterjeszteni. Az Alkotmánybíróság Hivatala látja el az ügyvitel és előkészítés teendőit. A hivatal élén a főtitkár áll.

0 Tovább

Alkotmánybíráskodás a világ országaiban

Napjainkban igen aktívan jelen van a közbeszédben a hazai Alkotmánybíróság, vagy az alkotmánybíráskodás általános kérdésköre. A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága világszinten is kiemelkedően széles hatáskörrel rendelkezik, s figyelembe véve, hogy hazánkban az Országgyűlés épp egy új alaptörvény elkészítésén fáradozik, több szempontból is látszik, mennyire fontos az alkotmánybíráskodás különböző modelljeinek szemügyre vétele. E cikk ennek jegyében igyekszik számba venni az alkotmánybíráskodás legalapvetőbb struktúráit.

Az alkotmánybíráskodásra, mint a törvényalkotó által alkotott törvények valamely, a törvénynél magasabb szintű norma alapján történő felülvizsgálatára tulajdonképpen már az ókorban is találunk példákat. A kérdéskör az ezerhatszázas évek elején került ismét napirendre, amikor a brit Lord Coke felvetette, hogy a brit uralkodó által alkotott törvényeknek felülvizsgálhatóaknak kell lenniük a bíróságok által, hiszen csak így elkerülhető a törvényhozó hatalom önkényeskedése. A felvetés azonban a dicsőséges (1689) forradalom győzelmét követően elsikkadt, hiszen a választott parlamenttől már kevésbé féltették szabadságukat az alattvalók, mint a forradalom előtt az uralkodótól.

0 Tovább

Az alkotmánybíróság jogköre

Az Al­kot­mány­bí­ró­ság meg­íté­lé­se során a ma­gyar szak­iro­da­lom­ban nagymértékben ellentmondó vé­le­mé­nyeket találhatunk. Egyik ilyen kérdés a hatáskörét, jogkörét érinti, melyek kapcsán megállapíthatjuk, hogy világviszonylatban a magyar alkotmánybíróság jogköre igen széles. Ezt rész­ben ki­egé­szí­tő vé­le­mény sze­rint csu­pán egy­ol­da­lú­ság jel­lem­zi a ha­tás­kö­rök el­osz­tá­sát, esze­rint csu­pán egyes ha­tás­kö­re­i­ben tág az Al­kot­mány­bí­ró­ság jog­kö­re.

Az Alkotmánybíróság jogköreit a következők szerint oszthatjuk fel: előzetes normakontroll, utólagos normakontroll, jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata, alkotmányjogi panasz, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata, hatásköri összeütközés, az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése és az egyéb eljárások.

Előzetes normakontrollról akkor beszélünk, amikor az országgyűlés által elfogadott törvényt megküldik a köztársasági elnöknek aláírásra. Az aláírás azonban elmarad, ugyanis a köztársasági elnök alkotmányellenesnek találja, és megküldi az Alkotmánybíróságnak. Ilyen esetben az Alkotmánybíróság soron kívül dönt. Az előzetes normakontroll előkerül abban az esetben is, amikor az Országgyűlés az ügyrendjét, más szóval Házszabályát az Alkotmánnyal való összhangjának vizsgálata céljából megküldheti az Alkotmánybíróságnak.

6 Tovább

A, mint Alkotmány

blogavatar

Kedves kommentelők! A hozzászólások nem azonnal, hanem moderálás után jelennek meg a bejegyzések alatt. A moderálás nem tartalmi alapon, hanem a kommentek színvonala alapján történik.



Utolsó kommentek