A nemzeti és állami ünnepek, valamint a munkaszüneti napok száma manapság nem sokszor ad vitára okot, azonban ha csak kicsivel tekintünk vissza az időben, például a rendszerváltás időszakára gondolva, sokan még ma is a legfontosabb szimbólumok egyikének tartják, hogy „visszakapta” a magyar állam saját ünnepeit, saját tradícióját.

Mint ahogy a bevezetés is sugallja, egy ország tradíciója, szimbólumai által válik nemzetté, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy rendelkezzen olyan ünnepekkel, melyek meghatározzák identitását, legyen az a vallásban gyökeredző, globális vagy nemzeti ünnep.

Mint ismeretes, Magyarország két kategóriát különböztet meg ünnepek terén, így az állami és nemzeti ünnepeket, ezek egyben munkaszüneti napok is, illetve a többi ünnepnapot, melyek leginkább az egyházhoz köthetők vagy történelmi eseményre emlékező ünnepek. Nevesítve nemzeti ünnepeink: augusztus 20-án az államalapítás ünnepe, mely egyben egyetlen állami ünnepünk, március 15-én az 1848-as forradalom ünnepe, végül október 23-án az 1956-os forradalom ünnepe, a harmadik magyar köztársaság kikiáltásának napja. Egyéb vallási ünnepek, mint húsvét, pünkösd, Mindenszentek, karácsony szintén elismert ünnepnapok, így munkaszüneti napok, ám érthető módon nem tekinthetjük sem nemzeti, sem állami ünnepnek, mint ahogy május 1-jét vagy újév első napját sem.

Magyarországon az ünnepek száma, illetve a munkaszüneti napok száma nem tekinthető soknak Európában. A környező országokban találunk több, illetve kevesebb ünnepi alkalmat számon tartó államot, ám ennek kérdése sokszor nagyban függ az adott ország vallási és egyéb gyökereitől. A következőkben az Európai Unió néhány államát kiemelve egy-két sajátosságot veszünk szemügyre.

Ausztria tipikusan katolikus múltjából adódik, számos a kereszténységhez köthető ünneppel rendelkezik, ám a szövetségi államberendezkedés miatt, sok esetben ez lokális ünnepként létezik. Magyarországhoz hasonlítva, létezik náluk is nemzeti, de ettől függetlenül is túlsúlyban vannak a vallási ünnepek. A Magyarországon is megszokottak mellett, munkaszüneti napként tartják január 6-át, vízkeresztet; Jézus mennybemenetelének napját; Corpus Christit vagy magyarul az úrnapját; augusztus 15-én Mária mennybemenetelének napját; a Szeplőtelen Fogantatás ünnepét; illetve mindezen valláshoz köthető ünnepek mellett október 26-át, mely az egyetlen nemzeti, vagy állami ünnepként számon tartott nap, mely az Ausztria által 1955-ben deklarált semlegességnek hivatott emlékül szolgálni.

Belgiumban tizenkét munkaszüneti napot tartanak számon, ebből a nálunk is ismerteken kívül ünneplik áldozócsütörtököt (húsvétot követő hatodik csütörtök), érdekesség azonban, hogy december 26-a nem munkaszüneti nap. Továbbá az állami ünnepük július 21-én van, mely I. Lipót belga király 1831-es királyi esküjének emlékét őrzi, illetve munkaszüneti az ún. Fegyverszünet napja, (Remembrance Day) mely az első világháborúban elesetteknek állít emléket.

Ha keletibb példát veszünk, Bulgáriában is hasonlóan alakulnak az eddig említettekhez képest a vallási ünnepek, ám a számításoknál figyelembe kell venni, hogy ortodox naptár szerint ünneplik az időben mozgó, pl. húsvét, pünkösd stb. ünnepeket. Ausztriához hasonlóan munkaszüneti nap nagypéntek, vallási ünnepek közt pedig még fontos említeni, hogy szenteste is munkaszüneti nap. Ami érdekesség lehet, hogy nemzeti ünnepből több is fellelhető az előző államokhoz képest, így március 3-a, a Felszabadulás napja, 1878-as San Stefano-i béke emlékére; május 6-a, a bulgár hadsereg tiszteletére tartott Szent György nap; május 24-e az oktatás és kultúra napja emlékül állítva szláv kulturális örökségnek, valamint Szent Cirillnek és Szent Metódnak; szeptember 6-a az Egyesítés napja (Kelet-Rumélia és Bulgária egyesítése 1885-ben), valamint szeptember 22-e, a Függetlenség napja (1908, Oszmán birodalom). Ezen nemzeti ünnepek száma a többi államhoz képest kiemelkedőnek mondható, azonban nem tartják számon a nálunk elismert ünnepek közült munkaszüneti napként november 1-jét és pünkösdöt sem.

Csehországban, az eddig elmondottaktól nem nagyon térnek el az ünnepek, érdekesség, hogy Szent Cirill és Szent Metód napját ők is ünneplik, ám Bulgáriától eltérően július 5-én, illetve szintén munkaszüneti napként tartják számon Bulgáriához hasonlóan szentestét is. Ami jellemző a csehekre is, hogy több nemzeti ünneppel találkozunk náluk is, úgy mint május 8-a Felszabadulás napja, július 6-a Jan Hus Day, vagyis Husz János máglyán való megégetésének emléknapja, szeptember 28-a I. Vencel cseh király halálának emlékére, mely állami ünnepük is, október 28-a a Csehszlovák állami függetlenség napja, illetve november 17-e a Szabadság és Demokráciáért vívott harc napja.

Érdekesen alakul az Egyesült Királyságban a nemzeti ünnepek és a munkaszüneti napok kérdése. Nem feltétlenül lesz munkaszüneti nap egy nemzeti ünnep, de az lehet, amennyiben erről megegyeznek a munkáltatók és a dolgozók. További érdekesség, hogy területenként is eltérnek a szokások, leginkább Skócia lóg ki a sorból, több ünnepnapot nem is tartanak, mást viszont igen. Illetve fontos beszélni arról, hogy ezt a bizonyos nemzeti ünnepet (public holiday) szokás bank holiday-nek vagyis lefordítva „bank-szüneti napnak” tekinteni. Tulajdonképpen ez felel meg leginkább a mi munkaszüneti napunknak, ám azzal a különbséggel, hogy az Egyesült Királyságban amennyiben egy ünnep „bank holiday”-nek számít és az adott évben hétvégére esne, mert mozgó ünnepnapról van szó, hogy ez a munkaszüneti nap „ne vesszen el”, a következő munkanapra tolódik, ilyenkor „bank holiday in lieu”-nek nevezik ezt a napot. Nagyrész Anglia, Észak-Írország és Wales egységes az ünnepek tekintetében, ám nem mondható, hogy túl sok nemzeti ünneppel rendelkeznének. Amit mindenhol, vagyis Skóciában is munkaszüneti napként ünnepelnek, tehát az egész királyságra nézve egységesen ünnepelnek, nem meglepő módon december 25-e és 26-a, May Day, vagyis a munka ünnepe, nagypéntek és január elseje. Érdekesség lehet, hogy 2011-re kivételesen, csak arra az évre április 24-ét is munkaszüneti nappá nyilvánították, ugyanis e napon lesz Vilmos herceg és Kate Middleton esküvője.

Németországban Ausztriához és talán mondhatjuk, Nagy-Britanniához hasonlóan tagállami szinten szabályozott ez a kérdés, állami ünnepüket kivéve, mely a Német Egység Napja, október 3-án az egész államban, szövetségi szinten szabályozott munkaszüneti nap. Egyébként elmondható, hogy a szokásos valláshoz kapcsoló ünnepeket tartják számon, talán Ausztriához mérhető, hogy többet, mint Magyarországon.

Több példát nem sorolva, elmondható, hogy Európában jellemzően a kereszténységhez kötődő ünnepeket mindenhol ünneplik, eltérések abban látszanak, hogy szentestét is munkaszüneti napként tartják-e számon, vagy sem, esetleg vízkeresztet tartják vagy sem, illetve ami jelentősebb, hogy a vallási-kulturális különbségekből adódóan megoszlik az, hogy az egyes vallási ünnepek mely napokra esnek, így pl. Bulgária mellett Görögországban is az ortodox naptár szerinti tartják az ünnepeket.

Talán érdekes lehet, hogy megfigyelhető egy kelet-nyugat irányú különbség is a tekintetben, hogy míg nyugaton több valláshoz kapcsolódó ünnepet kezelnek munkaszüneti napként, addig kelet felé haladva nő a nemzeti ünnepek száma, mely talán betudható történelmi múltnak, a nemzeti identitás erősítésének szükségességéhez, vagy éppen saját függetlenségük által visszakapott tradíciójukhoz.

 

Csiszár Kinga