Minden országnak más és más a zászlója, van, amelyik egyszerűbb, pár színből álló és van, amelyik több színből álló díszesebb forma. Különbséget tehetünk köztük akként is, hogy a színük sávokban öltenek e formát vagy más motívum, címer vagy egyéb minta társaságában. Mindegyik más és egyben egyedi is.

Ausztria

A zászló három egyenlő sávból áll, amelyek piros-fehér-piros sorrendben követik egymást. Ez a lobogó a világ egyik legrégebben használt zászlaja.
Amikor valaki az osztrák zászlóra pillant, valószínűleg legelőször a Habsburg ház jut róla az eszébe. De meglepő módon a zászló története messze elkerüli az 1278-tól kezdve uralmon lévő Habsburgokat. A zászlót a mai formájában először 1230-ban használták. Az utolsó Babenberg herceg, II. Frigyes alkotta meg ezt a trikolort, amellyel az volt a szándéka, hogy tovább függetlenítse uradalmát a német-római császártól.

Belgium

Belgium zászlaja három egyenlő, függőleges sávból áll, amelyek fekete, sárga és piros színűek. A belga nemzeti zászló szinte egyidős az állammal. Miután 1830-ban Belgium kivívta függetlenségét Hollandiától, 1831. január 23-án hivatalosan is elfogadták a jelenlegi lobogót nemzeti jelképükké.  Azóta annyit változtattak rajta, hogy a sávokat elforgatták.

Bulgária

Bulgária zászlaja három egyenlő, vízszintes sávból áll. Felülről kezdve ezek rendre a fehér, a zöld és a piros. Mindegyik szín jelent valamit. A fehér szín a békét, a zöld a bolgár termőföldek termékenységét szimbolizálja, míg a piros szín a polgárok bátorságát jelenti.

 

Csehek

1920. március 30-án a nemzeti gyűlés egy olyan álláspontot  fogadott el, amelyben megtalálható a kék háromszög is a zászló bal oldalán. A lobogót Jaroslav Kursa készítette. A kék alakzat Morvaországot jelképezi mind a mai napig a cseh zászlóban, de akkoriban ez a szlovákok érzéseit is megnyugtatta. A tervező így egy tradicionálisan szláv színekből összetevődő zászlót alkotott. A kék-fehér-piros színek ezért is váltak hamar elfogadottá Csehszlovákiában.

Dánia

A dán zászlón piros alapon fehér skandináv kereszt látható, amely minden irányban a zászló széléig ér. A kereszt függőleges szára a zászlórúd felőli irányba el van tolva. A dán zászló alakját a kereszttel átvette a többi skandináv ország is:  Svédország, Norvégia,Finnország és Izland.

 

Észtország

Három egyenlő vízszintes sávból áll, amelyek felülről lefelé rendre kék, fekete és fehér színűek. A kék szín az ország feletti eget, az észt tavakat és a Balti-tengert szimbolizálták, de a kék a nemzet eltökéltségét is jelentette a szabadság felé. A fekete szín már többféle értelmet is hordoz magában. Leginkább az észt földre utal, de kapcsolatban van az észt történelem viharos és sötét századaival is. Az ország földművesei is jellegzetes fekete kabátot viseltek. A fehér szín a havat, a nyírfaerdőket jelképezi, és utal a nyári fehér estékre is, amikor a nap nem megy le az észt horizontról. Emellett a fehér elvontan az ország népének a boldogságra és világosságra való vágyát is kifejezi.

 

Franciaország

Három egyenlő méretű függőleges sávból áll. Ezek színe balról jobbra rendre kék, fehér és piros. A kék szín Szent Márton szimbóluma, aki a kora középkori Gallia vagy Franciaország területén élt. Martin nemes ember volt, és amikor egy koldus élelemért könyörgött neki, összetörte kék színű címerét, és annak felét a koldusnak adta. A fehér azon felül, hogy a 17. században az ország királyainak a színe lett, a Szűz Mária metaforája is, akinek kegyeibe ajánlotta országát XIII. Lajos. Azonban a fehér színt legkorábban Jeanne d’Arc-kal azonosították, azzal a szűzzel, aki a 15. században nagy szerepet játszott az angolok legyőzésében. Végül a piros Szent Denis színe, aki a főváros, Párizs védőszentje volt. A történelem során a leggyakrabban ezalatt a szín alatt vonultak a francia seregek.

 

Németország

A 19. században létrejött Német Konföderáció választotta először hivatalos nemzeti jelképének a fekete-vörös-arany kombinációt. A fekete-vörös-sárga színek eredetéről alapvetően kétféle teória létezik. A legelterjedtebb verzió alapján a három szín a lützowi önkéntes csapatok egyenruháját idézi fel. A lützowi egységben túlnyomórészt egyetemisták harcoltak, méghozzá Poroszország védelmében a napóleoni háborúk idején. A hősiesen küzdő fiatalok fekete zubbonyt viseltek, amelynek vörös hajtókája volt és arany gombjai. Egy másik nézet szerint a mai német zászló a Német-római Birodalom császári címerére utal. Az uralkodói jelvényben ugyanis egy fekete sas volt látható arany háttérrel. A vörös szín pedig arra utal, hogy később a sas csőrét és karmait vörösre festették. Megint mások szerint a vörös szín eredetileg nem volt a császári címer része, ezért az a szabadság jelképeként került rá a német zászlóra.

 

Görögország

A zászlót kilenc vízszintes sáv alkotja, amely öt kék és négy fehér csíkból tevődik össze. A lobogó bal felső sarkában egy kék háttér előtt álló fehér kereszt látható. Ez a kereszt szimbolizálja az ország vallását, az ortodox hitet. A kilenc vízszintes sáv a Szabadság vagy Halál nemzeti mottó görög megfelelőjének (Έλευθερία ή Θάνατος) a kilenc szótagára utal. Az öt kék sáv a Szabadság szóra (E-lef-the-ri-a), míg a négy fehér a "vagy Halál" szavakra (i Tha-na-tos) utal.
Egy másik nézet szerint a zászló kilenc csíkja a kilenc múzsára utal, akik az ókori világban a civilizáltság a kultúra megtestesítői voltak. A zászló színei is jelentéssel bírnak. A fehér az ország feletti eget szimbolizálja, míg a kék a tenger metaforájaként értelmezhető.

A Magyar Köztársaság lobogója

Magyrország

hivatalos állami és polgári zászló három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll. A magyar zászló a rendszerváltáskor sem változott. A hivatalos állami és polgári zászló (a Magyar Köztársaság lobogója) az 1990. évi XL. törvény (elfogadása: június 19.) szerint három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll.

A magyar zászló állami és polgári használatát az 1995/LXXXIII törvény,[5] szabályozza. Ennek értelmében a Magyar Köztársaság lobogója nem hivatalos változataként a zászló közepén a mai magyar címer (kiscímer) is szerepelhet. Ezt a nem hivatalos címeres lobogót azonban foglalkozás gyakorlásához kapcsolódóan kizárólag „az Országgyűlés, az országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Alkotmánybíróság tagja, az országgyűlési biztosok, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a Kormány, a Kormány tagja, a fegyveres erők, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a bíróság, az ügyészség, a rendvédelmi szervek és a közigazgatási feladatot ellátó szervek, továbbá ezek hivatalai, illetőleg a felsoroltak képviseletére jogosult személyek” használhatják. A pár évvel ezelőtt létrehozott jelképbizottság egyik javaslata szerint a hivatalos állami zászlóra vissza kellene tenni a címert, megkülönböztetendő a nemzeti zászlótól. (Döntően azért, hogy a határon túli magyarokat, ha ünnepeken vagy egyéb alkalmakkor használják, ne érhesse az a vád, hogy egy „idegen állam” zászlaját tűzik ki.)

A Magyar Köztársaság Alkotmánya[6] nem határozza meg a magyar zászló méretarányait. Egy 2000-ben született kormányrendelet[7] értelmében az állami zászló 1:2 arányú. Polgári zászlóként egyaránt használatosak a hagyományos 2:3 és az újabb 1:2 arányú zászlók.

Magyarország tengereken használt hivatalos polgári zászlaja a hatályos 1957-es törvény szerint a 2:3 arányú piros-fehér-zöld lobogó.

A katonai használatú magyar zászló az 1848–1849-es honvédsereg által használt lobogót követi. Az 1995/LXXXIII törvény alapján a fehér színű zászlóban a baloldalt cserfa-, jobboldalt olajfaággal keretezett magyar címer látható. Szárazföldi használat esetén a zászlót (honvédségi csapatzászló) váltakozó piros és zöld lángnyelvek szegélyezik és a címer a közepén található.[8] A haditengerészeti zászló (hadilobogó) széleit váltakozó piros és zöld háromszögek (farkasfogak) díszítik, és a címer a zászlórúdhoz közelebbi bal felén helyezkedik el. Bár a két zászló méretarányát a törvény nem határozza meg, ez általában 3:4.

A hivatalos állami ünnepségeken gyakorta felvonultatják a korábbi magyar történelmi zászlókat is.

 

Írország

Írország zászlaja három függőleges sávból áll, amelyek színe a zászlórúd oldalától kifelé rendre zöld, fehér és narancssárga.

 

Olaszország

Három egyenlő függőleges sávból áll, amelyek balról jobbra zöld, fehér és piros színűek.

 

Málta

A lobogó függőlegesen két egyenlő részre van felosztva. A bal fél fehér színű, míg a jobb oldal piros. A fehér rész bal felső sarkában egy különleges motívum látható, a György-kereszt.

 

Hollandia

Hollandia zászlaja három egyenlő nagyságú vízszintes sávból áll, amelynek színei felülről lefelé haladva rendre piros, fehér és kék.

Lengyelország

Két egyenlő vízszintes sávból áll. A felső fehér, az alsó pedig vörös színű. Arányai 5:8. A polgári zászlón nem szerepel a címer.

 

Portugália

Portugália zászlaja egy függőleges vonallal 2:3 arányban van elválasztva egy piros és egy zöld részre. A két szín találkozásánál helyezkedik el a címer, amely alatt egy sárga armilláris gömb látható. A mai lobogót hivatalosan 1911. június 30-a óta használják, de valójában már a köztársasági forradalom alatt is használatban volt 1910-ben.

 

Románia

A zászló három egyenlő szélességű függőleges sávból áll. A sávok színe rendre kék, sárga és piros. A ma is hivatalban lévő lobogót a román parlament 1989. december 27-én fogadta el.

 

Szlovákia

A szlovák zászló három egyenlő, vízszintes sávból áll, amelyek rendre fehér, kék és piros színűek. A lobogó bal részén mindhárom sávba benyúlva látható Szlovákia nemzeti címere. A mai zászlót 1992. szeptember 3-án fogadta el a szlovák parlament alkotmányozó ülése.

 

Szlovénia

A zászló három vízszintes sávból áll, melynek színei felülről lefelé haladva fehér, kék és vörös. A színek részben a szláv trikolórból való, részben pedig Szlovéniát jelképezik. A zászló rúdrészén, a fehér és kék sávok határán az ország címere helyezkedik el. A címer egy kétoldalt vörös szegélyű kék pajzs, amin a Triglavhegység csúcsai láthatók, alatta két hullámos sávval, ami az ország két legnagyobb folyóját a Drávát és a Szávát jelképezi, ugyanakkor e két hullám a tengerre is utal. A pajzs felső részén látható három aranyszínű, hatágú csillag Celje város címeréből származik. A zászló oldalainak aránya 1:2.

Spanyolország

Spanyolország zászlaja jelenlegi formáját 1981. december 19-én kapta meg. A királyság hivatalos lobogója piros-sárga-piros csíkokból áll, amelyeknek aránya 1:2:1. Ez a különleges arány régen arra szolgált, hogy a spanyol hont még ebben is megkülönböztesse a többi európai államtól. A zászló rúdrészén az ország címere van elhelyezve.

 

Svédország

Kék háttér előtt egy arany színű, fektetett kereszt látható. (A többi skandináv ország nemzeti lobogójához hasonlóan, ez az úgynevezett skandináv kereszt).

 

Egyesült Királyság

Az Egyesült Királyság zászlaja egy végleges formáját 1801-ben elérő lobogó, amely feltehetőleg a világ legismertebb zászlói közé tartozik. A lobogó hivatalosan Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának zászlaja, avagy népszerű nevén Union Jack. A lobogó az 1800-ban aláírt brit és ír egyesülési szerződés után jött létre. Az akkori Brit Nemzetközösségben is ez a lobogó volt használatban, ezért több ma már független ország is hivatalos vagy félig-hivatalos lobogójaként használja.

A nemzeti lobogó beceneve, a Union Jack eredete több tőről is fakad. Egyesek szerint azért kapta ezt a becenevet a zászló, mivel az angolban a jack szó kis, hajókra tűzött lobogókat jelent. Ezért sokak szerint csak akkor szabad ezzel a névvel illetni a brit lobogót, amikor azt a szél felkapja. Mások szerint az elnevezés a 17. századból ered. Ekkor VI. Jakab, a skótok királya örökölte az angol trónt I. Jakab néven. Ő volt az az uralkodó, aki először egyesítette a két királyságot egy korona alatt. Jakab adta ki a megbízást az új, közös zászló megalkotására. Az elkészült lobogó egyesítette az addig használatos angol és skót zászlókat. Ez a különös jelkép a királyság népe először idegenkedve fogadta, majd becenévként az angol egyesülés szót (Union) megtoldották Jakab angol becenevével a Jack-kel.

A ma használatos brit lobogónak a skót zászló alapját adó kék a háttere, amelyen Írország, Anglia és Skócia keresztjei láthatók. A zászló előterében a nagy piros kereszt Szent György, Anglia védőszentjének keresztje. A György-kereszt hátterében a piros ferde kereszt Szent Patrik keresztje, aki az írek védőszentje. A Patrik-kereszt melletti fehér kereszt pedig Szent Andráskeresztje, aki Skócia védőszentje.

 

Bene László