Bőven marad a most hatályos szövegből is a tavaszra tevezett új alkotmányban. Gulyás Gergely fideszes képviselő szerint – mivel pártja királyság és prezidenciális rendszer bevezetését sem tervezi – az államszervezetre vonatkozó részekből kis átpofozással sok minden átmenthető. A többi viszont az összes javaslat figylembe vételével az ő és Szájer József fogalmazásában nyeri el a végső formáját.
A teljes interjú itt olvasható.
A közjogi berendezkedésről szóló rész állítólag változatlan marad. Ezt hogyan kell érteni? Szövegszerű változtatások nélkül emelik át a mostani alaptörvényből?
Az, hogy az államszervezeti rész marad, azt jelenti, hogy a jelenlegi intézmények legfeljebb kisebb változtatásokkal megmaradnak. Ilyen kisebb változás lesz a bírósági szerkezetben, ahol a jelenlegi bírósági szervezeten belül létrejön az elkülönült közigazgatási bíráskodás, amihez jó eséllyel tartozni fognak olyan alkotmánybírósági jogkörök, amelyeket az Ab sem kívánt magának megtartani. Ilyen az önkormányzati rendeletek alkotmányosságának vizsgálata vagy a választási bíráskodás egésze, beleértve a népszavazásokkal kapcsolatosan hozott OVB-döntések felülvizsgálatát is. Át kell tekinteni az ombudsmani intézményrendszert is. Az általános biztos mellett valamennyi ombudsman kiemelt fontosságú szakterületet lát el, de tény, hogy Európa országainak többségében egy biztos van. Az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása több hatósági jogkörrel lényegesen hatékonyabb lenne, ezzel a jelenlegi adatvédelmi biztos és hivatali elődje is egyetért. Egy ezzel kapcsolatos módosítás esetén az információs biztosnak érdemi bírságolási jogosítványa is lehetne. A szövegszerűséggel kapcsolatosan azért megjegyzem, hogy a jelenlegi alkotmányban helyesírási hibák is vannak. Az alkotmánybíróság tagjait például egy mostani módosításig „a párt” tagságától tiltották el, a jelen lévő mindenhol egybe van írva. Nem egy egységes, színvonalas szöveg, remélem, az új méltóbb lesz az alaptörvény súlyához és kiemelt jelentőségéhez.
Utolsó kommentek