A, mint Alkotmány

Szili Katalin: Ha nem rúgják fel az asztalt az elején az ellenzéki pártok, akár 4/5-ös támogatottságot is élvezhetne az új alkotmány.

"Kétharmados többség mellett elegáns lett volna, ha négyötöddel alkotmányoznának, hogy kitárják a kapukat és kifejezhesse az ellenzék is azokat az értékeket, melyeket a készülő alkotmányban szeretnének látni" - nyilatkozta Szili Katalin volt házelnök az alkotmany.postr.hu bogoldalnak adott interjújában. "Erre reális esély is lett volna, ha nem rúgja fel az ellenzék az elején az asztalt" - fűzte hozzá. A korábbi MSZP-s politikus elmondta, szerinte egy olyan alkotmányt kellene elfogadni, mely kiállja az idő próbáját és évtizedekre szól. A társadalmi egyeztetés szempontjából Szili szerint is "felmerül némi hiányérzet", és mindenkit meg kell szólaltatni, az egyházaktól kezdve egészen a civil szervezetekig, hogy mindenki magáénak érezhesse a készülő alkotmányt.

"A preambulumnak van egy nagyon fontos funkciója az ünnepélyességén túl, akár a Himnusznak. Ha meghalljuk, átjárja az embert egy olyan közösségi érzés, ami csak a miénk. Fontos, hogy a kereszténység bekerüljön, hiszen a gyökereinket jelenti, és ha a történelmi múltunkat tekintjük, megkerülhetetlen" – vélekedett Szili a preambulumról. A választójog kérdésében szerinte csak az alkotmány elfogadása után lesznek majd éles viták. Az ezzel kapcsolatos kérdésekre úgy kell választ adni, hogy ne lehessen a nemzetet azokra osztani, akik elkötelezettek a nemzet iránt és azokra, akik nem. Fontos, hogy a megoldás, mint a határon túl és a határon innen élők számára egyaránt elfogadható legyen - tette hozzá Szili Katalin.

Lánczi András, a Corvinus Egyetem politikatudományi tanszékének vezetője szerint az LMP és az MSZP pártpolitikai érdekek miatt nem vesz részt az alkotmányozás folyamatában. A jelenlegi, '89-es alkotmány célja a stabilitás és az átmenet megteremtése volt, ezt a feladatát megfelelően megoldotta. Az Alkotmánybíróság jogköreivel kapcsolatban kiemelte, hogy pusztán azok csökkentése miatt nem beszélhetünk a demokrácia leépítéséről.

Az első kérdés a jelenlegi, 1989-es alkotmányra vonatkozik. A jelenlegi hatályos alaptörvény megalkotásában részt vevő ellenzéki szervezeteknek senki sem adott felhatalmazást ennek megalkotására, ebből adódóan illegitimnek tekinthetjük-e?

Bőven marad a most hatályos szövegből is a tavaszra tevezett új alkotmányban. Gulyás Gergely fideszes képviselő szerint - mivel pártja királyság és prezidenciális rendszer bevezetését sem tervezi - az államszervezetre vonatkozó részekből kis átpofozással sok minden átmenthető. A többi viszont az összes javaslat figylembe vételével az ő és Szájer József fogalmazásában nyeri el a végső formáját.

A teljes interjú itt olvasható.

Első kérdésünk a jelenlegi alkotmányszöveg keletkezésére vonatkozik, ezen belül is azt szeretnénk tudni, hogy a rendszerváltást előkészítő alkotmánymódosító csomag pontjait illetően mi volt az Ellenzéki Kerekasztal eredeti álláspontja, és mennyire ütközött ez az MSZMP törekvéseivel.

Az Ellenzéki Kerekasztal kiinduló álláspontja az volt, hogy nem akarunk átfogó alkotmánymódosítást, hanem csak annyit akarunk változtatni az Alkotmányon, amennyi a szabad választások megtartásához feltétlenül szükséges. Ennek két oka volt. Az elméleti oka, hogy a rendszerváltó tárgyalások nem a nép által legitimált politikai erők között folytak, hiszen ilyenek egyáltalán nem voltak. Megjegyzem, a szabad választások utólag legitimálták a tárgyalásokban résztvevő politikai erőket, s így a tárgyalások produktumait, nem utolsósorban az átfogó alkotmánymódosítás útján létrejött köztársasági Alkotmányt is.

Schiffer Andrással, a Lehet Más a Politika alapító tagjával és frakcióvezetőjével az Országgyűlés épületében beszélgettünk.

Ön szerint van ma Magyarországon alkotmányozási kényszer?

Szerintem Magyarországon semmilyen alkotmányozási kényszer nincs. Az ország, a demokratikus jogállam nagyon jól meglenne a jelenlegi alkotmánnyal is. Nyilvánvaló, hogy a demokrácia megújítására szükség van, mi is erre szerződtünk, ezért jöttünk a parlamentbe. Ezeket a változásokat azonban meg lehet ejteni alkotmánymódosításokkal is és itt nem ad- hoc, párpolitikai célú alkotmánymódosításokra gondolok. Tudomásul vettük azt, hogy az állampolgárok 2/3-os felhatalmazást adtak egy olyan politikai tömbnek, amelyik új alkotmányt szeretne. Ezen a folyamaton belül - amire hangsúlyozom, nincsen szükség - természetesen a parlamenti vitában érvényesíteni fogjuk az LMP elképzeléseit.

szólj hozzá: Interjú Schiffer Andrással

szólj hozzá: Alkotmányról a Boráros téren