Ez a bejegyzés a Kormányzati rendszer és a hatalomgyakorlás formái munkacsoport részkoncepciójáról szóló véleményeket gyűjti.

Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság e munkacsoportjának koncepciójától, eltekintve még a választások körüli találgatások idejétől, nem várt senki radikális változtatásokat, és ehhez mérten nem is okoz nagy meglepetést javaslatuk, azonban ha jobban szemügyre vesszük az összetett munkaanyagot, láthatjuk, hogy a sok kisebb-nagyobb változtatás révén mégis jelentős módosítást jelentene a ma hatályos alaptörvényhez képest, ha a konszenzusos 24 pontban összefoglalt változtatások átültetésre kerülnének az új alkotmányba.

Azonban egy igen komoly változtatás lehetősége mégis felmerült, amely ugyan csak a harmadik pont "B" változatába került be, ez pedig a sokat emlegetett második kamara felállítása. A szenátus vagy felsőház a jelentősebb társadalmi súlyú egyházak, nemzeti és etnikai kisebbségek, tudományos testületek (mint a Magyar Tudományos Akadémia vagy a szakmai kamarák) egyetemek, illetve kiemelkedő súlyú társadalmi szervezetek képviseletét látná el, továbbá a területi érdekeket is képviselné, a megyei önkormányzatok reprezentációja, vagy közvetlenül a megyék által választott képviselők útján. Emellett az államfőnek is lenne korlátozott lehetősége a tudományos, kulturális, vagy politikai élet szereplőinek delegálására, továbbá egyszeri vétójoggal élhetne, de sem a költségvetés elfogadása, sem bizalmi kérdés felvetése esetében nem hozhatna döntést.

>> a poszt folytatódik