Ez a bejegyzés az Igazságszolgáltatás munkacsoport részkoncepciójával kapcsolatos véleményeket gyűjti.

Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság igazságszolgáltatással, alkotmány- és jogvédelemmel foglalkozó munkacsoportjának részkoncepciója négy fő részre tagolható, a bírósági és ügyészi szervezettel, illetve az Alkotmánybírósággal és országgyűlési biztosokkal foglalkozó részre.

A bíróságokról szóló fejezetben a munkacsoport fontosnak tartja továbbra is biztosítani a bírák függetlenségét, így a garanciális szabályokat megtartani, mint például a bírói ítéletek nyilvánosságának korlátozásokat tűrő alapelvét is. Míg új rendelkezésként lefektetné, hogy az igazságszolgáltatás költségeinek fedezetét külön fejezetben biztosítsa a központi költségvetés.

A részkoncepció megfogalmazza továbbá a közigazgatási bíróságok felállításának szükségességét, melyek az önkormányzati normakontrollt is gyakorolnák, illetve a bírák és a bírósági vezetők feletti személyügyi jogkörök bírói többséggel működő testülethez való telepítését. Továbbá felmerül a kérdés, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének mandátuma 6 vagy 9 évre szóljon, illetve, hogy újraválaszthatóságának tilalma bekerüljön-e az új alaptörvénybe.

Az ügyészi szervezettel kapcsolatban a munkacsoport javasolja a Legfőbb Ügyész Országgyűléssel való viszonyának pontosabb rögzítését, továbbá több ellenzéki párt is állást foglal a legfőbb ügyész újraválaszthatóságának tilalma és megválasztásának részletesebb szabályainak az alkotmányban való rögzítése mellett. Ezen felül a legfőbb ügyész mandátumának időtartamával kapcsolatban sem sikerült megegyeznie a pártoknak (a lehetséges alternatívák a 6 és a 9 év), továbbá az MSZP javaslatában kitért arra, hogy az új alaptörvényben rendezné a legfőbb ügyész és helyetteseinek kapcsolatát, illetve a helyettesítés terjedelmét és korlátait is meghatározná.

A koncepció kitér arra is, hogy az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörei, illetve legfontosabb eljárási szabályai az új alkotmányban is szabályozandók, míg hangsúlyozni kell, hogy az Alkotmánybíróság fő feladata az alkotmány rendelkezéseinek betartatása, ezért határozatai mindenki számára kötelezőek, továbbá arra, hogy az utólagos normakontroll bárki általi kezdeményezhetőségét és határidő nélküliségét is rögzíteni kell.

Emellett, egy pártot leszámítva teljes támogatottságot élvez az a javaslat, mely lehetővé tenné az Alkotmánybíróságnak, hogy ideiglenes intézkedéseként az alkotmányellenesnek talált jogszabály alkalmazhatóságát felfüggeszthesse.

Azonban az ellenzéki pártoktól a témában több megosztó javaslat is érkezett, úgymint az Alkotmánybíróság tagjainak újraválasztásának tilalmának rögzítése, vagy az egy ügyben való maximális eljárási idő 6 hónapban való korlátozásának bevezetése, illetve egy új alkotmánybírósági jogkör létrehozása, mely lehetővé tenné a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatainak felülvizsgálatát.

Az országgyűlési biztosokról szóló fejezet nem változna meg nagymértékben, csupán fogalmazásbeli módosításokkal és pár új rendelkezéssel egészülne ki. Például, hogy az Országgyűlési biztosok egymással ellentétes ajánlást nem adhatnának ki, illetve lefektetésre kerülne az az alaptétel, miszerint minden biztos egyenlő, és egymástól független, továbbá megbízatási időtartamuk 6 évben kerülne meghatározásra.

Azonban néhány javaslat, melyek kapcsán nem alakult ki konszenzus, komolyabb változtatásokat is eszközölne, úgymint, hogy maga az Alkotmány hozza létre az országgyűlési biztosok tisztségét, vagy, hogy a biztosok vizsgálati jogköre minden állami szervre kiterjedjen az Országgyűlés és a köztársasági elnök intézményének, illetve a bírósági szervezetrendszer és Alkotmánybíróság döntéseinek tartalmi vizsgálatának kivételével. Azonban egyes ellenzéki pártok elfogadhatónak találnák, ha az országgyűlési biztosok újraválaszthatóságának tilalma is bekerülne az új alaptörvénybe, illetve ha az országgyűlési biztosok jelenlegi rendszere helyett a jövőben egy főombudsmanból és szak helyettesekből álló rendszer kerülne bevezetésre.