Dr. Hamza Gábor hozzászólása.
A szerző tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA rendes tagja.
I.
1. Az új alkotmány preambulumával kapcsolatban a következőket javasoljuk. Nézetünk szerint el kell kerülni azt, hogy a preambulum túlságosan terjedelmes legyen. Egyes közép-kelet európai államok („reformállamok”) új, a rendszerváltást követően elfogadott és hatályba lépett alkotmányának negatív tapasztalataira ezen a területen tekintettel kell lenni. Megítélésünk szerint nemzetközi vonatkozásban, Európában (nem csupán az Európai Unió tagállamaiban) és Európán kívül egyaránt, sem találna kedvező fogadtatásra egy túlságosan hosszú, az ország történelmét részleteiben is bemutató preambulum.
Célszerű volna viszont utalni a preambulumban az alkotmány társadalmi szerepére, ami elsősorban annak integráló funkciójában jelentkezik. Mindenképpen el kell azonban kerülni azt, hogy a preambulum egyfajta „alkotmány legyen az alkotmányban”, azaz röviden összefoglalja azokat az elveket, amelyek az alkotmány szövegében amúgy is megtalálhatók. Kérdés az is, hogy szükség van-e a későbbi generációknak, nemzedékeknek is szóló aspirációk rögzítésére a preambulumban, amely az ún. államszocialista alkotmányok koncepciójának kidolgozására és szövegének szerkesztésére volt általában jellemző.
2. Pontos, egyértelmű szabályozást igényel a szuverenitás kérdése, tehát az, hogy az új alkotmány a monista avagy pedig a dualista felfogást (koncepciót) ismeri-e el. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk szempontjából (is) egyértelmű szövegezésre van szükség az új alkotmányban.
Utalni kívánunk ebben az összefüggésben arra, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaságban a Bundestag által 1992-ben jóváhagyott és 1993. november 1-jén hatálybalépett Maastrichti Egyezményt (Vertrag von Maastricht vagy más néven EU-Vertrag) éppen az állami szuverenitásra való hivatkozással kísérelték meg alkotmányellenesnek nyilvánítani a karlsruhei szövetségi alkotmánybíróságnál (Bundesverfassungsgericht) annak ellenére, hogy az Alaptörvény (Grundgesetz) ún. csatlakozási (24.) szakasza alkotmányos alapot ad az állami szuverenitás egyes elemeinek átruházására a nemzetközi szervezetek számára. Az új alkotmány egyértelmű szövegezése az alkotmányellenességre történő hivatkozást kizárná vagy legalábbis jelentős mértékben csökkentené.
Ebben a vonatkozásban szükségesnek tartjuk kiemelni azt, hogy a német alkotmányjogi doktrínában az Európai Unió sajátos nemzetközi (közjogi) kategória (Staatenverbund), amelynek hatásköre a tagállamok hatásköréből származik. Az Európai Unió jogi vonatkozású szabályai a szuverén német állam területén csak abban esetben kötelezőek, ha a német jog ezekre nézve rendelkezik („Rechtsanwendungsbeschluss”). A parlament kétharmados többséggel hozott határozattal ruházhat át szuverén hatásköröket az Európai Unióra illetve annak döntéshozó szerveire. Az 1999. május l-jén hatályba lépett Amszterdami Szerződés, amely módosította és kiegészítette azokat a szerződéseket, amelyeken az Európai Unió alapul, tovább erősítette és bővítette a közösségi szervezetek (Gemeinschaftsorgane) kompetenciáit éppen a tagállamok jogrendszerinek egységesítése céljából. A Németországban uralkodónak tekinthető, alkotmányba – Alaptörvénybe (Grundgesetz) – foglalt doktrína szerint az Európai Unió hatáskörének bővítése nem lehetséges a Németországi Szövetségi Köztársaság parlamentje mindkét házának (Bundestag és Bundesrat) kétharmados többséggel elfogadott döntése nélkül.
Utalni lehet továbbá Portugália példájára, amelynek 1976-ban elfogadott alkotmánya tekintettel volt az Európai Közösség(ek)hez való, végül is csak tíz évvel később (1986) történő csatlakozásra, annak perspektívájára.
Említhetjük még a dualista teóriát elfogadó Svédország példáját is, amelynek alkotmányát (Government Form) az ún. EC-provision-nel már 1965-ben — tehát az Európai Unióhoz való csatlakozás (1995) előtt három évtizeddel — egészítették ki. Az ún. EC-provision módot adott (ad) arra, hogy nemzetközi szervezetekre ruházzanak át alkotmányos jogokat. Hasonló rendelkezést tartalmaz a hatályos svéd alkotmány, pontosabban annak legfontosabb részét alkotó “Instrument of Government” (1974) 10. fejezetének 5. szakasza. Jelezni szeretnénk, hogy a kiegészítések illetve módosítások ellenére vitatott volt az Európai Unióhoz történő csatlakozást közvetlenül megelőzően Stockholmban az, hogy ezek alapján lehetséges-e a szuverenitás bizonyos elemeinek átruházása.
Kétségtelen ugyanis az, hogy Magyarország teljes jogú tagsága az Európai Unióban komolyan érinti az alkotmányos rendet. Így volt ez az Egyesült Királyság (Nagy-Britannia és Észak-Írország), Írország és Dánia esetében is 1973-ban, a csatlakozás idején. Az Európai Közösség(ek)hez való csatlakozás még egy olyan évszázados – kontinuus – alkotmányos tradícióval rendelkező országban, mint az Egyesült Királyság, is sokszor heves érzelmekkel kísért alkotmányvita tárgyát képezte, sőt – tegyük hozzá - képezi nem egyszer még ma is.
3. Az alkotmány emberi és állampolgári jogokkal foglalkozó részében nézetünk szerint nem célravezető a túlságosan részletes szabályozás. Erre a szabályozásra példa az 1990-ben, még a függetlenség (szuverenitás) elnyerése előtt (1991) elfogadott, többször is módosított horvát alkotmány, amelyet a szakirodalom egyöntetűen túlzottan részletes szabályozásnak tekint. Célszerű volna továbbá világosan, szankciókhoz is kapcsolt formában megfogalmazni az államnak e jogokhoz kapcsolódó kötelezettségeit. Ebben a vonatkozásban például szolgálhatna a Németországi Szövetségi Köztársaság Brandenburg (Land Brandenburg) alkotmánya. Említhetjük még – Svájc relációjában - néhány svájci kanton (így például Basel-Landschaft kanton) alkotmányát is.
Utalni kellene azonban arra, hogy az emberi jogok alkotmányban szereplő felsorolása nem feltétlenül jelent teljes felsorolást, azaz taxációt. Ez érvényes az Egyesült Államok IX. alkotmány-kiegészítésére (módosítására). Említést érdemel, hogy nem tartalmaz teljes felsorolást, azaz taxációt a valószínűleg az Amerikai Egyesült Államok IX. alkotmány-kiegészítésére („amendment”) tekintettel lévő 1979-ben elfogadott perui és az 1985-ben kihirdetett bolíviai alkotmány sem.
4. Az általános rendelkezések körében kívánatos volna a politikai pártok szerepére történő utalás, amelyre az első ízben az 1947-ben elfogadott és a következő évben hatályba lépett olasz alkotmányban (47. szakasz) illetve az ugyanabban az évben, a Németországi Szövetségi Köztársaság megalakulása előtt két évvel elfogadott badeni alkotmányban került sor.
Célszerű volna ezen felül még a kisebbségben, azaz ellenzékben, oppozícióban lévő politikai pártokra, társadalmi szervezetekre illetve mozgalmakra is utalni — hasonlóan például Hamburg város (Freie und Hansestadt Hamburg) alkotmányához (23a szakasz). A Németországi Szövetségi Köztársaság viszonylatában a volt NDK területén alakult államok (ún. neue Bundesländer) többsége követi a hamburgi alkotmányos modellt.
5. Az új alkotmánynak a jog forrásaival foglalkozó részében egyértelmű szabályozást igényel a jogszabályok hierarchikus rendje.
Szükségesnek tartjuk, hogy az új alkotmány önálló fejezetben utaljon a független és autonóm ügyvédségre. Ebben a vonatkozásban iránymutató lehet nézetünk szerint az 1990-ben elfogadott horvát alkotmány 27. szakaszának szövegezése, bár értelemszerűen nem célszerű annak szószerinti átvétele.
6. Feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy az új alkotmány rendelkezzen az oktatás és a tudományos kutatás anyagi – költségvetési – hátterének biztosításáról. Megfontolandónak, sőt egyenesen kívánatosnak tartjuk, hogy az új alkotmány szövegében a nemzeti jövedelem (Magyarországon 2008-ban az egy főre (per capita) jutó nemzeti össztermék 12.810 US dollár volt) – az ország gazdasági erejének függvényében – oktatásra és tudományos kutatásra fordítandó hányada is meghatározásra kerüljön.
II.
7. Az alkotmány közpénzügyekről szóló részében a közpénzekkel történő gazdálkodásra és közvagyonra vonatkozó garanciával kapcsolatosan teszünk a továbbiakban észrevételeket és fogalmazunk meg konkrét formában is néhány javaslatot.
A) A nemzeti (köz) vagyon alkotmányjogi értelmezése, különös tekintettel ezen belül az állami tulajdon alanyára, illetőleg a kincstári vagyoni kör fogalmi meghatározására, összhangban az állam kizárólagos vagyontárgyaival és tevékenységi köreivel
a. Az új alkotmányban – összhangban az Alkotmánybíróság idevonatkozó határozataiban foglaltakkal – mind rendszertanilag, mind pedig az új alkotmány belső koherenciáját tekintve egyértelműen meg kell határozni az alkotmányos tulajdoni formákat. Ennek oka az, hogy a jelenleg hatályos alkotmány szövege a tulajdoni formák vonatkozásában inkonzisztens, mivel egyaránt beszél „köztulajdonról” /9. § (1) bek./, „nemzeti vagyonról” /10. § (1) bek./, „önkormányzatok tulajdonáról” illetve az „állam kizárólagos tulajdonáról” /10 § (2) bek./. Teszi mindezt pedig anélkül, hogy alkotmányos szinten meghatározná ezeknek az alkotmányjogi terminus technicusoknak tartalmát, tartalmi elemeit.
A fogalmak továbbá egymást át is fedik, hiszen a jelenleg hatályos alkotmány is úgy fogalmaz, hogy „a Magyar Köztársaságban az állam tulajdona nemzeti vagyon” /10. § (1)/, azt sejtetve vagy sejtetni engedve, mintha a nemzeti vagyon az alkotmány szintjén azonos lenne az állami tulajdonnal, sőt a 9. § (1)-re figyelemmel magával a köztulajdonnal is. Világos azonban az, hogy különös tekintettel a 33/1993/V.28/. AB határozat „obiter dicta”-jára, hogy a közvagyon (köztulajdon) tágabb fogalom mint az állami tulajdon, tekintettel arra, hogy magában foglalja az önkormányzati tulajdont is.
Az alkotmányos fogalmi tisztaság megteremtése érdekében látni kell még azt a fogalmi ellentmondást is, hogy jelenleg hatályos alkotmányunk az állam kizárólagos tulajdonának definiálásánál nem érinti az ún. önkormányzati törzsvagyon fogalmát, mely kifogásolható, hiszen jogi természetét és társadalmi funkcióját tekintve e tulajdoni forma alkotmányos értelemben teljes azonosságot mutat a forgalomképtelen („res extra commercium”) állami vagyoni körrel.
Rá kell mutatni továbbá arra az összefüggésre, miszerint a jelenlegi alkotmány nincs összhangban az államháztartási törvénnyel, különösen annak a kincstári tulajdonra vonatkozó rendelkezéseivel (104. szakasz), tekintettel arra, hogy a jelenlegi alkotmány nem is említi a kincstári tulajdon illetve kincstári vagyon fogalmát, melynél fogva nyilvánvaló az ellentmondás fogalmi szinten az államháztartási törvény és a jelenleg hatályos alkotmány köztulajdonra illetve nemzeti vagyonra vonatkozó rendelkezései között.
b. Az új alkotmánynak választ kell adnia arra, hogy a kincstári vagyon alkotmányos fogalma mennyiben foglalja magában a szűk értelemben vett ún. kizárólagos állami tulajdont – értve alatta nemcsak a Polgári Törvénykönyv 172. szakaszát, hanem az állam kizárólagos tevékenységi köreit – lásd itt különösen a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. szakaszát ‒ és mennyiben lép ezen túl és foglalja magában a nemzeti- vagy közvagyonnak azt a ma ún. vállalkozói vagyoni részét.
B) A nemzeti (kincstári) tulajdon alkotmányos védelme és annak intézményes, szervezeti garanciái az alkotmányban
a. Szükségesnek tartjuk, hogy az új alkotmány kimondja, miszerint a Magyar Köztársaságban az állami kincstári tulajdona a magyar nemzet vagyona. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi alkotmány egyik leggyengébb pontját az új alkotmány korrigálná, mivel egyértelműen meghatározná, hogy a kincstári tulajdoni forma mint alkotmányos védelemben részesülő tulajdonjog alanya a magyar nemzet.
b. Szükségesnek tartjuk továbbá, hogy az új alkotmány kimondja, hogy a köz vagyonát képező kincstári tulajdon vonatkozásában a tulajdonosi jogok főszabály szerint, általában az országgyűlést, a parlamentet illetik meg. Utalnunk kell azonban arra, hogy a kincstári vagyon fogalma pontos meghatározást igényel. Vannak ugyanis olyan vagyontárgyak, amelyek esetében – nem is annyira elvi, mint inkább gyakorlati, praktikus megfontolásból – nem indokolt az azokról való rendelkezés – a tulajdonosi jogok gyakorlása – országgyűlés hatáskörébe való utalása.
Nemzetközi összevetésben feltétlenül említést érdemlő körülmény, hogy például Franciaországban minden olyan vagyon, amely a közvagyon része („domaine public”) kizárólag a törvényhozás útján (“par voie législative”), tehát törvényhozási aktussal válhat a privát (magán) szektor részévé.
Feltétlenül szükséges még ehhez hozzáfűzni, hogy az új alkotmány rögzítse azt, hogy az egyes tulajdonosi jogok gyakorlását az országgyűlés csak törvényben engedheti át, azzal, hogy garanciális okokból a nemzeti vagyon alkotmányos védelmének biztosítása érdekében az alkotmány kimondaná, miszerint a nemzeti vagyont képező állami kincstári tulajdon feletti rendelkezési jogot és a tulajdonosi ellenőrzési jogokat az országgyűlés még törvényben sem szubdelegálhatja.
Ennek a rendelkezésnek doktrinális, alkotmánytani (alkotmányjogi) indoka az, hogy a nemzeti vagyon feletti rendelkezés lehetőségét el kell választani a mindenkori kormányzati politikai ciklustól, mivel demokratikus jogállami berendezkedésünk megköveteli, hogy maga az alkotmány tartalmazzon alkotmányos korlátot arra nézve, hogy bármikor bármely kormányzat élve parlamenti többségével a nemzet vagyonát rövid távú politikai érdekeinek szolgálatába állíthassa.
C) Szükségesnek tartjuk továbbá az állam közhatalmi–közigazgatási funkciójának elválasztását az alkotmány szintjén az állami–tulajdonosi magángazdálkodói minőségétől. Az új alkotmány elméleti megalapozásánál figyelembe vehető lehetne az Alkotmánybíróságnak a gazdasági alkotmányosság témakörével kapcsolatban kifejtett elvi tétele, miszerint az állam fenti két funkcióját, különösen az állam gazdasági szerepvállalásával összefüggésben, élesen és intézményesen (szervezetileg) el kell választani egymástól.
III.
9. A fentebb megfogalmazott és nyilvánvalóan részletesebb kifejtést igénylő észrevételek értelemszerűen tartanak, nem tarthatnak igényt a teljességre, nem foghatják át az alkotmányozásra váró valamennyi kérdést. A szerző célja a fenti észrevételek megtételével, megfogalmazásával az volt, hogy az új alkotmány koncepcióját kidolgozók és annak szövegét megfogalmazók figyelmét felhívja néhány kiemelkedő fontosságú, feltétlenül szabályozást igénylő kérdésre.
Ezen felül feladatának tartotta a szerző azt, hogy a felvetett, alkotmányos szabályozást igénylő kérdések megfelelő színvonalon, a már rendelkezésre álló széleskörű nemzetközi, nem csupán az ún. reformállamokra („posztszocialista államok”) szorítkozó tapasztalatainak tekintetbevételével, természetesen nem azok másolásával, hanem Magyarország társadalmi-politikai berendezkedésének és gazdasági lehetőségeinek figyelembevételével kerüljenek szabályozásra a Magyar Köztársaság új alkotmányában.
A t??rsadalmi (hozz??vet??leges, megk??zel?t??) igazs??goss??got csak a k??zmegegyez??s garant??lhatja! Amelyet csak n??pszavaz??s t??rv??nyes?thet (k??zvetlen n??phatalom) ??s m??dos?that!
Ennek alapfelt??telei azonban, a teljes foglalkoztat??s, a tulajdoni form??k megk??l??nb??ztet??se, az ingyen??l??s t??rv??nyi felt??tel??nek megsz??ntet??se!
Ebb??l k??vetkezik minden egy??b!
Hat??rainkon k?v??l ??l??k v??laszt?? jog??r??l
V??laszt??jogi felhatalmaz??suk mindenf??le felel??ss??gv??llal??s n??lk??li aj??nd??k, amelynek semmi ??rtelme ??s semmi sz??ks??g sincs!
V??laszt??suknak k??vetkezm??nyei szem??ly??ket tekintve, semmilyen k??teless??get, vagy jogot nem jelentenek!
Viszont, ann??l ink??bb az itthon ??l??k sz??m??ra!
Ez??rt ennek nem is szabad megt??rt??nnie!
Haszn??ljuk a v??gkiel??g?t??st arra, amire val??, ??s ne arra, amire nem: minden hat??rozott id??szakra sz??l?? jogviszony kisz??m?that??, teh??t nem sz??ks??ges a megsz??n??s??t kompenz??lni. A v??gkiel??g?t??snek az a funkci??ja, hogy ha valakinek hirtelen, ??nhib??j??n k?v??l megsz??nik a sok??ves jogviszonya, akkor legyen tartal??ka arra az ??tmeneti id??szakra, am?g ??jb??l el tud helyezkedni, net??n v??llalkoz??st ind?tani, stb. Ilyen esetben pedig nem lehet, m??g a 2 milli?? Ft-ot meghalad?? v??gkiel??g?t??st sem j?? erk??lcsbe ??tk??z??nek nevezni. Nem nehezedik teh??t a korm??nyra annak a v??laszt??si ?g??ret??nek a terhe, hogy az ilyen kifizet??seket megsz??nteti, minden ??ron. ?gy teh??t a k??l??nad??nak se lenne alapja, ez??ltal nem kell a f??rd??v?zzel egy??tt a gyereket is ki??nteni, azaz elvenni az Alkotm??nyb?r??s??gt??l az ad??jogi k??rd??sekben val?? d??nt??si jogk??rt. Ez ugyanis nem egyen??rt??k?? azzal a k??rd??sk??rrel, hogy milyen ??gyben lehet n??pszavaz??st tartani ??s milyenben nem. Az Alkotm??nyb?r??s??gnak megvan a szak??rtelme ahhoz, hogy az ad??jogi k??rd??seket alkotm??nyoss??gi szempontb??l min??s?tse, ahogy azt eddig is tette. N??pszavaz??st pedig szerintem eddig se lett volna szabad tartani olyan k??rd??sekr??l, amelyek a k??lts??gvet??sre befoly??ssal vannak, fontos azonban meg??rizni azt a lehet??s??get az ??llampolg??rok sz??m??ra, hogy b??rmikor k??zvetlen??l fordulhassanak az Alkotm??nyb?r??s??ghoz ad??jogi k??rd??sekben is.
K??rem n??zz??k el nekem, hogy nem teljes m??rt??kben a vitaind?t?? t??m??hoz k?v??nok r??szletekbe men??en hozz??sz??lni, hanem bizonyos fokig “aktu??lpolitikai” t??m??t is belesz??v??k mondanival??mba!
Kezden??m ezt azzal, hogy jog??szi v??gzetts??g h?j??n csak korl??tozott jogi ismeretet kaptam egyetemi tanulm??nyaim sor??n, b??r azokb??l az alapvet??seket Perecz Professzor ?¹r ??rz??seim szerint j??l meg??rtettette.
Az els?? ilyen alapvet??s a jog ??s erk??lcs k??z??tti k??l??nbs??gek lefektet??se volt, amelyb??l kik??vetkeztethet?? az az alapvet??s is, hogy erk??lcs n??lk??l maga a jog mint t??rsadalmi int??zm??nyrendszer is ??rtelm??t veszti.
Ezzel kapcsolatos els?? mondani val??m: Egy erk??lcsi, szellemi ??rtelemben gy??keresen ??talakul?? t??rsadalomban hogy k??pes funkcion??lni az alkotm??ny(okba) sz??tt preambulumokban lefektetett ??ltal??nos ??rt??kek megjelen?t??se, van e egy??ltal??n ??rtelm??k/szerep??k? ??rtem ??n ezt a â?¾8. § (1) A Magyar K??zt??rsas??g elismeri az ember s??rthetetlen ??s elidegen?thetetlen alapvet?? jogait, ezek tiszteletben tart??sa ??s v??delme az ??llam els??rend?? k??teless??ge.â? ??s â?¾2. § (1) A Magyar K??zt??rsas??g f??ggetlen, demokratikus jog??llam.â? hoz hasonl?? jogi t??telekre, melyek nehezen â?¾megfoghat??â?, szubjekt?v erk??lcsi interpret??ci?? n??lk??l ??rtelmetlen mondatok. Az alapvet?? emberi jogok, eg. az eg??szs??ghez val?? jog tiszteletben tart??sa objekt?ven nem ??rtelmezhet??. Kinek mit jelent az eg??szs??ge? Mikor mondhatjuk hogy valaki tiszteletben tartja? Ha valaki doh??nyzik k??zter??leten, akkor m??r emberek eg??szs??ghez val?? alkotm??nyos jog??t korl??tozza, melyet az ??llam nem v??d meg? Mit jelent a szabads??ghoz val?? jog? Hogyan ??rtelmezhetj??k ezt a fogalmat objekt?v m??rc??vel? Mit jelent f??ggetlen demokratikus jog??llamnak lenni? Honnan tudjuk hogy ez teljes??l e vagy nem? ??s hogyan lehetne egy??ltal??n k??pes az ezekbe rejtett â?¾erk??lcsi norma-lek??pez??seketâ? az int??zm??nyes??lt jog betartatni?
Folytat??sk??nt pedig kicsit boncolgatn??m az aktu??lpolitik??ban nagy vihart kavart alkotm??ny-b?r??s??g korl??toz??s??nak probl??m??j??t. Egy rettent??en b??lcs tan??rom fektette le egyszer, el??gs??ges ??s sz??ks??ges felt??tel??t ??nmagunk nem deriv??lhat??s??gnak. Ezen felt??tel teljes?t??se ??rdek??ben pedig pr??b??lom a h??tt??rben l??thatatlan esem??nyeket megl??tni.
Elk??pzelhetetlen hogy a korm??nyp??rt bels?? soraiban jogot alaposan ismer?? emberek az elm??lt napok kijelent??sei sor??n folyamatosan â?¾mantr??zottâ?, v??gkiel??g?t??sek megakad??lyoz??sa miatt k??pesek er??ltetni az alkotm??nyb?r??s??g funkci??j??nak korl??toz??s??t. Teljesen egy??rtelm??, hogy ez jogtudom??nyi ??rtelemben is szarvashiba lenne, illetve politikai ??rtelemben is egy jelent??s n??pszer??s??g vesztes??ggel j??rna teljesen feleslegesen. Alapfok?? jogi ismereteimmel is tiszt??ban vagyok az alkotm??ny ??s alkotm??nyb?r??s??g kapcsolat??val, illetve hogy a probl??ma t??k??letesen megoldhat?? kell hogy legyen az alkotm??nyb?r??s??gi d??nt??sben hivatkozott alkotm??nyr??sz megv??ltoztat??s??val, mag??val az alkotm??nyb?r??s??g d??nt??si szerep??nek megg??tl??sa helyett.
Megl??t??som szerint kell lennie, valamilyen a h??tt??rben meglapul?? â?¾jogi katasztr??fahelyzetnekâ?, amely felbukkan??s??nak megakad??lyoz??s??ra ezek szerint egy induk??lt probl??ma ??r??gy??n egy m??sik komoly jogi hiba mesters??ges be??p?t??se t??nt a korm??nyp??rt r??sz??r??l egyed??li v??laszhat?? ki??tnak, a n??pszer??s??g veszt??s ellen??re is. A probl??ma ??sszef??gghet n??pszavaz??ssal, mag??n nyugd?jp??nzt??ri t??rv??nym??dos?t??ssal, ??llamh??ztart??si stabilit??ssal ??s hi??nyc??llal vagy ak??r az ??j alkotm??ny ??rv??nybe l??ptet??s??vel is, de csak tal??lgatni tudok.
Az viszont bizonyos, hogy ez esetben is felmer??l t??rsadalmi rendszereink, jogrendszer ??s alkotm??ny m??k??d??k??pess??g??nek k??rd??se. Milyen olyan probl??ma ??llhat fenn ebben a rendszerben, amely megold??s??ra az egyed??li m??d mag??nak a rendszernek a megbont??sa? Hogy m??k??dhet ez a berendezked??s, ha a Machiavelli f??le â?¾c??l szentes?ti az eszk??ztâ? t??ves elgondol??s alapj??n pr??b??ljuk jav?tani?
Rem??nykedek benne, hogy az eset lecseng??se ut??n megtiszteli a korm??nyp??rt a k??zv??lem??nyt azzal, hogy elmes??li mi??rt volt sz??ks??g erre a f??lrevezet??sre. B??r ha megt??rt??nik, ha nem (amely sokkal val??sz?n??bb), szint??n rettent??en b??lcs tan??rom alapvet??s??vel ??lve jelezn??m, hogy â?¾az ember csak egyszer vesz?theti el az arc??tâ?.
Szeretn??m tudni, hogy a jelenlegi korm??ny ??j alkotm??nyt, vagy ??j alapt??rv??nyt k?v??n-e alkotni, ugyanis a kett?? nem azonos.
Nem vagyok jog??sz, de ??gy tudom, hogy a jogrend 3 szint??.
Az els?? az alkotm??ny, amely m??r t??bb mint 1000 ??ve l??tezik haz??nkban. A jogfolytonoss??g??r??l, vagy hat??ly??r??l a jog??szoknak is elt??r?? a v??lem??nye.
Az alkotm??nyunk alapja a Szent Korona ??rt??krend, melyet 1944-ig le?rva, vagy le?ratlanul szok??sjognak elismertek. Ez a vil??gon az els?? alkotm??nyok egyike. Szerintem ma is ??rv??nyesnek kell lennie.
Erre az alkotm??nyra ??p??lt 1944-ig az alapt??rv??ny, amely az egyes koroknak, ??s a kor t??rsadalm??nak megfelel??en ?r??dott. Ez a jogrend m??sodik szintje.
A harmadik szint a tax??ci??, ami az egyes rendeleteket, t??rv??nyeket, el???r??sokat jelenti.
A jelenlegi alkotm??nynak titul??lt valami, legfeljebb csak alapt??rv??ny lehetett, m??g akkor is ha alkotm??nynak adt??k el nek??nk az egyes korok politikusai.
Szerintem:
Az alkotm??ny egy szinte ??r??k ??rv??ny?? t??rv??ny, ami haz??nkban (ak??r az eg??sz K??rp??t medence) ??l?? ??llamalap?t??, ??s ??llamalkot?? nemzetek tagjainak ??lt??t meghat??roz??, ??s szab??lyoz?? t??rv??ny. Haz??nkban ennek alapja a Szent Korona ??rt??krendje. Ez r??vid, k??z??rthet??, ??s mindenki ??ltal egyszer??en megismerhet??, ??s mindenkin sz??mon k??rhet?? t??rv??ny.
Az alapt??rv??ny az alkotm??nyra ??p??l, de annak utas?t??sait nem ?rhatja fel??l.
Az adott t??rt??nelmi kornak, ??s a kor t??rsadalm??nak (minden egyes tagja ??ltal elfogadott) ig??nye, lehet??s??ge, ??s sz??ks??glete alapj??n k??sz??l. Ez egy hosszabb pontosabban, estleg bonyolultabban megfogalmazott t??rv??ny rendszer, amelyet legfeljebb koronk??nt egyszer lehet, ??s kell l??trehozni, ??s k??zmegegyez??s alapj??n lehet m??dos?tani.
A tax??ci?? pedig a jog??sz t??rsadalom ??ltal kre??lt t??rv??nyek sokas??ga. Ezek lehetnek csak egy-egy ter??letre, vagy egy-egy szakm??ra vonatkoz??ak is, ?gy ennek megfelel??en egy-egy ter??leten, vagy egy-egy szakma jeles k??pvisel??inek d??nt??se alapj??n sz??letnek.
Teh??t ism??t felteszem a k??rd??st, hogy mit k?v??n a korm??ny l??trehozni alkotm??nyt, vagy alapt??rv??nyt?
A k??t fogalmat ??lesen k??l??n kell v??lasztani, mert a hat??lyuk, ??s az ??rv??nyess??gi idej??k is m??s.
P??csy G??bor
pecsy.gabor@t-online.hu
Az alkotm??ny legyen r??vid, ??s k??z??rthet??, mivel ezt ismernie kell minden magyar ??llampolg??rnak.
Szerintem ebbe csak az ??llam ??s az ??llam polg??rainak szabads??g joga, ??s ezek felt??tel??nek biztos?t??sa tartozik bele.
Minden m??s az alapt??rv??nybe, ??s a tax??ci??ba tartozik, azok hat??lya, ??s vonatkoz??sai szerint.
Ezekkel r??szben egyet??rtek, de a v??laszt??jog nem az alkotm??nyba, hanem az alapt??rv??nybe tartozik.
Nagyon tetszik a felvet??s, mert tiszt??zatlan, hogy az alkotm??ny preambuluma mire szolg??l, ha nem k??telez?? ??rv??ny??.
L??tezik egy alkotm??ny tervezet, amit a le?r??ja Szabads??g Alkotm??ny??nak nevez. Az al??bbi:
1. Magyarorsz??g, a szent korona orsz??ga ??r??kk?? szabad.
2. A Szent Korona minden tagj??nak egy ??s ugyanazon szabads??ga van, a k??telezetts??gek ??s jogok ??sszhangj??ban.
3. Minden, ami a Szent Korona orsz??g??nak f??ldj??n, f??ldje alatt, vagy f??ldje f??l??tt van, a Szent Korona ??r??k ??s elidegen?thetetlen tulajdona, ??s azon birtokjogot csak a Szent Korona tagjai szerezhetnek.
4. Minden magyar ??rt??k magyar ??rdekeket szolg??l.
5. A Szent Korona minden tagj??nak joga ??s k??teless??ge ellentmondani ??s ellen??llni mindennel ??s mindenkivel szemben, aki s??rti a Szent Korona orsz??g??nak jogos ??rdekeit.
Ehhez nem kell sem a preambulum, sem m??s kieg??sz?t??s, ez teljesen egy??rtelm??.
Minden m??s ?gy a v??laszt??jog is az alapt??rv??nyre tartozik.
Szerintem a mai jogrendszer teljesen ??tl??thatatlan. M??g a jog??szok sem l??tj??k ??t teljesen, ez??rt van az, hogy m??sk??ppen l??tja a korm??ny a probl??m??k megold??s??t, ??s m??sk??ppen az alkotm??nyb?r??s??g.
Ez a jogi k??osz az alapb??l, a hib??s alkotm??nynak nevezett 1949. ??vi XX. t??rv??nyb??l ad??dik. M??r ebben az alapt??rv??nyben is vannak ellentmond??sok, amiket csak az alkotm??nyb?r??s??gi d??nt??sek oldanak fel, de vajon hogyan? Tal??n ez??rt akarja a jelenlegi korm??ny korl??tozni az alkotm??nyb?r??s??g jogait?
Ez??rt k??rdezem ism??t, hogy mit kar a jelenlegi korm??ny megalkotni, alkotm??nyt, vagy alapt??rv??nyt. Alkotm??nyunk m??r van t??bb mint ezer ??ve, legfeljebb f??lretett??k 1944-ben, ??s a politikusaink m??ig nem vett??k el??. Alapt??rv??ny??nk, ami az 1000 ??ves alkotm??nyra ??p??l, volt 1944-ig, de ma nincs, ill. az 1949. ??vi XX. t??rv??ny nem a magyar alkotm??nyra ??p??l, ??s m??r nem igaz. Maga az alkotm??nyb?r??s??g sem, ??s a parlament sem tartja be, hiszen ezt a t??rv??nyt ideiglenes alkotm??nynak nevezt??k.
Alkossunk Alkotm??nyt, ??s alkossunk ezzel p??rhuzamosan egy â?¾?llamt??rv??nytâ?.
Az Alkotm??ny, t??bb egy jogszab??lyn??l â?? m??g ha a legmagasabb szint?? norma is a jogszab??lyi hierachi??ban â??, hiszen az egy n??p, egy nemzet kinyilatkoztat??sa m??ltj??r??l, v??llalt mor??lis ??rt??keir??l, t??rsadalmi ??s politikai c??ljair??l.
Az Alkotm??nynak tartalmaznia kell nemzet??nk, ??rt??keit, ??llami berendezked??s??nket, jelk??peinket, szimb??lumainkat, alapvet?? emberi ??s ??llampolg??ri jogainkat, k??telezetts??geinket. Egysz??val mindazt, amit mai tud??sunk szerint stabilnak, ??rt??k??ll??nak, t??vlatinak gondolunk.
Alkossunk â?¾?llamt??rv??nytâ? p??rhuzamosan az Alkotm??nnyal. E t??rv??ny legyen az ??llam m??k??d??s??t biztos?t?? magas szint?? jogszab??ly, azokkal a szab??lyoz??kkal, amelyek jelleg??ket tekintve id??r??l id??re m??dos?t??sokat k??vetelnek. ?gy p??ld??ul a miniszt??riumokr??l, b?r??s??gokr??l, ??gy??szs??gekr??l, stb. sz??l?? norm??kkal, amelyek nem ??ltal??nos nemzeti elveket, ??rt??keket, hanem konkr??t, hossz?? t??von nem minden r??szlet??ben ??lland?? gyakorlati m??k??d??si mechanizmusokat hivatottak szolg??lni.
Az Alkotm??ny â?¾sz??tv??laszt??s??valâ? megteremthetj??k az emberek k??zvetlen k??t??d??s??t a nemzethez, ??s megteremthetj??k az ??llam m??k??d??s??nek t??rv??nyi felt??teleit is.
Mindamellett, h ez a rendk?v??l ??tgondolt javaslat csup??n technikai oldalr??l k??zel?ti meg az alkotm??nyoz??s szempontj??b??l fontos k??rd??seket (?gy teh??t nem is k?v??n alapvet?? reformot szorgalmazni), m??gis minden szempontb??l megfogand??.
K??l??n??sen az emberi ??s ??llampolg??ri jogokkal, valamint k??zp??nz??gyekr??l sz??l?? r??sz (k??l??n??sen annak C pontja) ??rvendetes sz??momra.
Az emberi ??s ??llampolg??ri jogok k??rd??sk??re mindig is problematikus volt (ahogy arra petko is utalni pr??b??lt), hiszen ezek puszt??n az Alkotm??nyb??l – de iure – ??rtelmezhetetlenek, arr??l nem is besz??lve, h ezek gyakran koll?zi??ba ker??lhetnek egym??ssal. ??ppen ez??rt is ??rdemes megfogadni a fenti javaslatot ebben a k??rd??sk??rben is. Az emberi ??s ??llampolg??ri jogokr??l sz??l?? r??szt nem szabad r??szletesen szab??lyozni, mivel ??tl??pi a jog funkci??ja ??ltal lefedett ter??let mezsgy??j??t.
A k??zp??nz??gyekr??l sz??l?? r??szre vonatkoz?? javaslat pedig szint??n nem k?v??n sok hozz??f??zni val??t r??szemr??l. Meg kell teremteni a k??zp??nz??gyek megfelel?? alkotm??nyos alapj??t.
Az Alkotm??ny z??r?? sor??ban fel kellene t??ntetni :-Az Alkotm??ny v??ltoztat??s jog??t a korm??ny fenntartja!- .
Sz?? ker??lt a nemzeti vagyonr??l, melynek v??delme t??bbnyire megoldott, azonban nincs sz?? a mag??nvagyonr??l, annak szents??g??r??l.
Az Alkotm??ny el??g egyoldal??an rendezte a k??rd??st.
10. § (1) A magyar ??llam tulajdona nemzeti vagyon.
(2) Az ??llam kiz??r??lagos tulajdon??nak, valamint kiz??r??lagos gazdas??gi tev??kenys??g??nek k??r??t t??rv??ny hat??rozza meg.
11. § Az ??llam tulajdon??ban ??ll?? v??llalatok ??s gazd??lkod?? szervezetek a t??rv??nyben meghat??rozott m??don ??s felel??ss??ggel ??n??ll??an gazd??lkodnak.
12. § (1) Az ??llam t??mogatja az ??nk??ntes t??rsul??son alapul?? sz??vetkezeteket, elismeri a sz??vetkezetek ??n??ll??s??g??t.
(2) Az ??llam tiszteletben tartja az ??nkorm??nyzatok tulajdon??t.
13. § (1) A Magyar K??zt??rsas??g biztos?tja a tulajdonhoz val?? jogot.
(2) Tulajdont kisaj??t?tani csak kiv??telesen ??s k??z??rdekb??l, t??rv??nyben szab??lyozott esetekben ??s m??don, teljes, felt??tlen ??s azonnali k??rtalan?t??s mellett lehet.
Ugyanakkor az Alkotm??ny nem deklar??lta hogy konkr??tan mi is a nemzeti vagyon?
A mag??ntulajdont megeml?ti ugyan az Alkotm??ny, de nem hagy k??ts??get afel??l, hogy a mag??ntulajdonra az ??llam b??rmikor ig??nyt tart: az ??llam b??rmikor elveheti, haszn??lhatja, kisaj??t?thatja, szolgalmi joggal terhelheti, a f??ld m??ly??n tal??lhat?? dolgokat mag??nak k??veteli, s??t, m??g a birtokon tal??lhat?? vadakat is mag??nak vindik??lja.
“A f??ld tulajdonjoga nem terjed ki a f??ld m??h??nek kincseire ??s a term??szeti er??forr??sokra. F??szab??lyk??nt kiz??r??lag az ??llam tulajdon??ban vannak a f??ld m??h??nek kincsei, a felsz?n alatti vizek, a felsz?n alatti vizek term??szetes v?ztart?? k??pz??dm??nyei, a foly??vizek ??s term??szetes tavak, valamint ezek medre, a foly??v?z elhagyott medre ??s a foly??v?zben ??jonnan keletkezett sziget, az orsz??gos k??zutak, vasutak, v?zi utak ??s az orsz??gos k??zforgalm?? kik??t??k, a nemzetk??zi kereskedelmi rep??l??t??r, tov??bb?? az orsz??g ter??lete feletti l??gt??r.”
Milyen jogon?
A mag??ntulajdon szents??g??t az ??j Alkotm??nynak garant??lnia kell.
Szent Eltv?z:
El??sz??r is:
“A mag??ntulajdont megeml?ti ugyan az Alkotm??ny, de nem hagy k??ts??get afel??l, hogy a mag??ntulajdonra az ??llam b??rmikor ig??nyt tart: az ??llam b??rmikor elveheti, haszn??lhatja, kisaj??t?thatja, szolgalmi joggal terhelheti, a f??ld m??ly??n tal??lhat?? dolgokat mag??nak k??veteli, s??t, m??g a birtokon tal??lhat?? vadakat is mag??nak vindik??lja. “
El??sz??r is, ez ?gy nem igaz. A kisaj??t?t??s jogint??zm??nye – ahogy azt az Alkotm??nyb??l is hivatkoztad – csak KIV??TELESEN, T??RV??NYBEN szab??lyozott esetekben ??s m??don (2007. ??vi CXXIII. t??rv??ny), teljes, felt??tlen ??s azonnali K?RTALAN?T?S mellett alkalmazhat??. A mag??ntulajdonhoz val?? jog a magyar jog szerint “szent”. Ennek a jognak a korl??toz??sa mindig csak kiv??teles esetekben ??s k??z??rdekb??l t??rt??nik (ilyen pl. katasztr??fa helyzet, nyom??s k??z??rdek, stb.)
“A f??ld tulajdonjoga nem terjed ki a f??ld m??h??nek kincseire ??s a term??szeti er??forr??sokra. F??szab??lyk??nt kiz??r??lag az ??llam tulajdon??ban vannak a f??ld m??h??nek kincsei, a felsz?n alatti vizek, a felsz?n alatti vizek term??szetes v?ztart?? k??pz??dm??nyei, a foly??vizek ??s term??szetes tavak, valamint ezek medre, a foly??v?z elhagyott medre ??s a foly??v?zben ??jonnan keletkezett sziget, az orsz??gos k??zutak, vasutak, v?zi utak ??s az orsz??gos k??zforgalm?? kik??t??”
Ezek rendk?v??l fontos ??rt??kek, amelyeket az ??llamnak v??denie kell. Egyr??szt k??z??ss??gi ??rt??k??k folyt??n, k??rnyezetv??delmi okokb??l, egyszer??en ??sszer??s??gi okokb??l (nem hiszem, h b??rki sz?vesen ??lln?? pl. a k??zutak, vas??tvonalak fenntart??si k??lts??geit, ak??r engedn??, h egy-egy ??tvonal sz??mtalan mag??ntulajdonban ??lljon egyszerre, v hogy a l??gi k??zleked??s azon m??ljon, h ??ppen ki mennyire szeretn??, h f??l??tte elsz??lljon egy l??gi j??rm??).
A mag??ntulajdon szab??lyoz??sa v??lem??nyem szerint nem tartozik a problematikus t??mak??r??kh??z.
??dv??zlet az alkotm??nyoz??knak.
??n egy ??tlettel szeretn??m seg?teni munk??jukat, ha lehet.
Az ??tletem a m??di??val lenne kapcsolatos, onnan is a t??v?? ad??k m??sork?n??lat??val. Mivel sajnos minden ad?? tele van akci?? filmekkel, ami tudom j??l but?t??snak min??s??l. ??ppen ez??rt gondoltam adn??k egy ??tletet, hogyan lehetne kiszor?tani az akci??t a k??perny??r??l. Nem lehetne t??rv??nybe ?rni az akci?? m??sorokat? Korl??tozni ??ket, vagy megsz??ntetni. Arra gondoltam, ha 1-2 t??v??ad??n akci?? menne, engem legal??bbis nem zavarna. Aki azt szereti n??zze. De ezt nem lehetne valahogy megoldani, hogy a t??bbi ad??r??l elt??nj??n v??gleg az akci??? ?¹gy??rtem olyan j?? filmek voltak az ??j ad??kon indul??skor. Azt??n ahogy telik az id??, egyre t??bb gyilkos, nyomoz??s film megy m??r ott is. P??ld??ul az MGM, a Hallmark (Univerz??l. Mai nev??n), Film+, Fem3, ??s m??g a Story Tv is tele van akci??val. Hogy csak 1-2 filmet eml?tsek. A Story Tv-n nem tudom mi keresni val??ja van Poarottnak, Rexnek. Ugyan?gy a Hallmarkon nem tudom mit keres a kisv??rosi gyilkoss??gok, ??s a hasonl?? t??rt??netek. Mikor a Hallmark Ifj??s??gi, gyermek, ??s csal??di csatorna. Ezeket vissza lehetne ??ll?tani az eredetire? Ezt szeretn??m beadni, hogy megoldan??k ezt a probl??m??t. Mert ez nem kis probl??ma ??m. Sokat jelentene.
??dv??zlet! Val??ban, csakugyan ?gy vagyon az Alkotm??nyban, miszerint kisaj??t?tani csak az adott, s fent eml?tett felt??telek k??z??tt lehets??ges.
??s itt csak az a baj hogy m??s ??sszeget tart re??lisnak a tulajdonos, ??s a kisaj??t?t??st v??gz?? szervezet, az ??llam k??pvisel??je.
??s ebben ne legyen k??ts??g??nk miszerint a k??t ??r k??z??tt sz??mottev?? k??l??nbs??g l??szen, az ??llam jav??ra.
Ebb??l az elvb??l kiindulva miszerint minden az ??llam?? ami a f??ld alatt ??s felett van, a telek gazd??ja az ??llam sz??m??ra fizetnie kell ha f??ldh?? hasznos?t??s??ra k?v??n lyukat lem??ly?teni, vagy ha kutat ??s, de m??g akkor is ha egy sz??lker??kkel saj??t felhaszn??l??sra ??ramot akar fejleszteni, -m??s orsz??gokban ha olajat lelnek a f??ldemen akkor milliomos leszek, ha n??lunk, akkor t??nkreteszik a telket, ??s szolgalmi jogot jegyeznek be r??.
Egy konkr??t eset szerint egy illet??nek olajat f??rtak a telk??n, az ??llam kifizette a f??r??torony tapos??si k??r??t, ??s kapott a c??gt??l egy Jockey Ewing kalapot.
Ez a t??rv??ny szerint az igazs??gos elint??z??si m??d.
Szerintem pedig nem.
??s m??s ??llamok t??rv??nyei szerint sem.
Azt??n t??rj??nk ki egy percre az erd??gazd??lkod??sra.
Az ??llam?? minden, az erd??, a rajta term?? n??v??nyek, a vizek, a vadak, ahogyan r??gen a kir??ly?? vala, ??s csak a kir??lyi vad??szok vad??szhattak, a szolgan??p csak b??ntet??s, f??veszt??s terhe mellett emelhette fegyver??t a kir??ly tulajdon??ra, vagy orozhatta el a nyulat, f??c??nt, apr??vadat.
Ez ma is ugyanezen elven m??k??dik.
Mi v??ltozott, ha m??g mindig a feudalizmus kor??t ??lj??k?
Ma is id??szer?? Tiborc panasza:
TIBORC
“? csorda sz??mra tartja gy??lev??sz
Szolg??it! ??ppens??ggel mintha minden
Hajsz??la egy ??rz??t kiv??nna; sok
Mer??nit, olykor azt hinn?? az ember,
Hogy t??n akasztani viszik, ??gy k??r??l
Van v??ve a l??h??t??kt??l, s mi egy
Rossz cs??szt alig tudunk heten fogadni.
? t??ncmulats??gokat ??d sz??ntelen,
?¹gy, mintha mind??g vagy lakodalma, vagy
Keresztel??je volna: ??s nek??nk
Sz?v??nk dobog, ha egy csapl??rleg??ny az
Utc??n el??nkbe bukkanik, mivelhogy
A tartoz??s mindj??rt esz??nkbe jut.
A j?? mer??niak legszebb lovon
Fic??nkol??dnak – tegnap e gy kesej,
Ma sz??rke, holnap egy fak??: – nek??nk
Feles??g- ??s porontyainkat kell befogni,
Ha veszni ??hen nem kiv??nkozunk.
?k j??tszanak, zab??lnak sz??ntelen,
?¹gy, mintha mindenik tagocska bennek
Egy-egy gyomorral volna ??ldva: n??k??nk
K??m??nyeinkr??l elpuszt??lnak a
G??ly??k, mivel magunk em??sztj??k el
A hullad??kot is. Sz??p f??ldeinkb??l
Vad??szni berkeket csin??lnak, a-
Hov?? nek??nk bel??pni nem szabad.
S ha egy beteg feles??g, vag y egy szeg??ny
Himl??s gyerek megk?v??nv??n, les??jtunk
Egy rossz galambfiat, t??st??nt kik??tnek,
??s aki sz??z meg sz??zezert rabol,
B?r??ja l??szen annak, akit a
Sz??ks??g garast rabolni k??nyszer?tett.”
Ha az ??llampolg??r, mint ??n sz??lok a fels??bbs??ges erd??szetnek: ??rtsd: az ??llampolg??ri jog?? tulajdonom, az erd??m kezel??s??vel megb?zott erd??szet k??pvisel??j??nek, hogy kellene egy kis sz??raz fa, akkor kijelentik miszerint olyat nem lehet hogy csak ??gy az ??t mellett meg??llv??n r??zs??t szedek, ellenben van fakitermel??s, ahol a h??t ??s kilenc centim??ter ??tm??r??j?? nyers f??t k??bm??terenk??nt 12000 forint??rt megv??s??rolhatom, azonban nekem kell elsz??ll?tanom.
??s hol lehet ezt megcselekedni?
Mint megtudtam,a kitermel??s helysz?n??n -gyakorlatilag az erd??szet munkag??pei ??ltal k??sz?tett tengelyig ??r?? d??gv??nyban lehetne megk??zel?teni, ami objekt?v okok miatt lehetetlen.
Teh??t az elvekkel is baj van.
Hasonl?? a helyzet a vad??szati joggal is, amely az ??llam kez??ben van, ??s ezen jogot ??truh??zhatja a vad??szt??rsas??goknak.
Teh??t az ??N erd??mben az ??llam m??sok sz??m??ra enged hozz??f??r??st az ??N erd??lak?? vadjaim feletti rendelkez??shez.
Mi ez ha nem a tulajdonjog ellehetetlen?t??se?
A munk??s-paraszt diktat??r??t az ??rtelmis??g nagyr??szt az??rt b?r??lta mert cenz??ra volt.
A mostani cenz??ra mivel lenne jobb?
Ma olvastam az ??j alkotm??nyr??l kiadott tervezetet, amellyel nagyr??szt meg vagyok el??gedve, j?? munk??t v??gzett a bizotts??g. Egyetlen egy dolog volt sz??momra ??rdekes, m??gpedig a c?mer v??ltoztat??sa. Nem nagyon ??rtem mi??rt t??lgyfalombokkal akarj??k ??vezni a c?merpajzsot. Sz??momra sokkal kedvesebb ??s ??kesebb lenne ha a jelenlegi c?mert k??t oldalon ??jra az angyalok tartan??k. A kereszt??nys??ghez ??s t??rt??nlemi hagyom??nyainkhoz is jobban igazodna, valamint szerintem egy sokkal magasztosabb,fennk??ltebb ??rz??st v??lt ki ha a c?merre n??z??nk. Rem??lem m??g ezt megfontolj??k.
A) Alkotm??nyunk mondja ki, hogy MAGYARORSZ?G KATONAILAG SEMLEGES ??llam! Ez 1956-os k??vetel??s volt, mely nem val??sult meg. ?gy indokoltan kil??phetn??nk a – gazdas??gi kiszolg??ltatotts??gunk katonai biztos?t??k??t jelent?? – NATO-b??l, ??s nem vez??nyelhetn??nek idegen orsz??gba magyar katon??t, ami 1848-as k??vetel??s volt. M.o. nem ellens??ge senkinek, de azz?? tett??k a katonai sz??vets??gek. ??n??ll??s??gunk, f??ggetlens??g??nk kiz??r??lag ekkor val??sul meg, addig ne is ??lmodjunk r??la.
B) Az “??NAD??Z?S” sz??nj??n meg! Minden j??vedelemb??l (munkab??r, t??ke, kamat, osztal??k, stb. ut??n) vonj??k le az ad??t, s nett?? b??r??rt dolgozzanak az emberek, mindig a kifizet??ket terhelje a felel??ss??g, amit szigor??an ellen??rizni kell, ?gy cs??kkenne az ??llam ad??kintlev??s??ge, ??s j??vedelemeltitkol??sra nem lenne lehet??s??g.
C) A nem v??llalkoz??kn??l SZ?°NJ??N MEG A K??TELEZ? BANKSZ?MLA VEZET??S, mert a dolgoz??k nem juthatnak hozz?? a fizet??s??kh??z, csak kezel??si k??lts??g ellen??ben, amely biztos bev??tel a bankoknak. Milyen alapon?