A, mint Alkotmány

Napjainkban igen aktívan jelen van a közbeszédben a hazai Alkotmánybíróság, vagy az alkotmánybíráskodás általános kérdésköre. A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága világszinten is kiemelkedően széles hatáskörrel rendelkezik, s figyelembe véve, hogy hazánkban az Országgyűlés épp egy új alaptörvény elkészítésén fáradozik, több szempontból is látszik, mennyire fontos az alkotmánybíráskodás különböző modelljeinek szemügyre vétele. E cikk ennek jegyében igyekszik számba venni az alkotmánybíráskodás legalapvetőbb struktúráit.

Az alkotmánybíráskodásra, mint a törvényalkotó által alkotott törvények valamely, a törvénynél magasabb szintű norma alapján történő felülvizsgálatára tulajdonképpen már az ókorban is találunk példákat. A kérdéskör az ezerhatszázas évek elején került ismét napirendre, amikor a brit Lord Coke felvetette, hogy a brit uralkodó által alkotott törvényeknek felülvizsgálhatóaknak kell lenniük a bíróságok által, hiszen csak így elkerülhető a törvényhozó hatalom önkényeskedése. A felvetés azonban a dicsőséges (1689) forradalom győzelmét követően elsikkadt, hiszen a választott parlamenttől már kevésbé féltették szabadságukat az alattvalók, mint a forradalom előtt az uralkodótól.

Sokak szerint igenis van létjogosultsága Magyarországon az államformáról szóló vitának. Többen vetették fel például annak lehetőségét is, hogy hazánknak államforma tekintetében a királysághoz kellene visszatérnie. Már jelöltek is vannak a trónra. Megkoronázhatnánk például Árpád-házi Daka József, 92 éves egri lakost, vagy akár I. Levente apostoli magyar királyt is, aki egyébként már egész Európa uralkodójának is tartja magát.

Hazánk I. István megkoronázása óta volt királyság kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen a második világháborúig. Az első magyar uralkodócsalád az Árpád-ház volt, melynek tagjai saját vérvonalukat a honfoglaló Árpád vezérig vezették vissza. Az Árpád-ház 1301-ben, III. Andrással kihalt. Rövid interregnum után végül az Anjou-házból való Károly Róbert foglalta el a trónt, aki az Árpádok nőági leszármazottja volt. Fia, I. Nagy Lajos halála után a trón - szintén női ágon - Luxemburgi Zsigmondra szállt, akit az első Habsburg király, Albert követett. Ő azonban hamar meghalt, s fia, László már csak a következő király I. Ulászló megkoronázása után született meg, így nem foglalhatta el a trónt. Ulászló viszont 1444-ben, a törökökkel vívott várnai csatában életét veszette. Albert fia azonban még túl fiatal volt ahhoz, hogy a trónra léphessen, így az uralkodói jogok nagy részét Hunyadi János gyakorolta kormányzóként. Hunyadi Halála után Habsburg Albert fia V. László néven, ténylegesen elfoglalhatta a trónt, azonban az ő uralkodása is rövidre sikeredett. 1458-ban Hunyadi János fia, Mátyás került a trónra, ő viszont 1490-ben hivatalos utód nélkül halt meg. A trón a Jagelló-házra szállt, II. Ulászló és II. Lajos uralkodásának a mohácsi csata vetett véget. Ez után egy rövid polgárháborús időszak következett, melyben a Habsburgok erősebbnek bizonyultak Szapolyai János híveinél, s a Habsburg-ház elfoglalta a magyar trónt.