Ez a bejegyzés az Alkotmányos alapértékek munkacsoport részkoncepciójáról szóló véleményeket gyűjti.

Az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottságának az alkotmányos alapértékekkel foglalkozó munkacsoportjának az új alaptörvényre vonatkozó részkoncepciója számos olyan megállapítást tesz, melyet a témában folytatott vita során mindenképp figyelembe kell venni, hiszen ezek jelölik ki a jövőbeli diskurzus kereteit.

A dokumentum leszögezi, hogy az 1989-90-es átalakulás, valamint az ekkor és azóta is követett értékek, mint a parlamentáris demokrácia, a köztársasági államforma, a többpártrendszer, a hatalommegosztás, a piacgazdaság, vagy a szabad választások mindenképp megőrzendőek és átveendők az új alaptörvénybe is. Mindezek értelmében, nem valószínű, hogy az államforma, vagy a legalapvetőbb államszervezési elvek gyökeresen változnának meg a későbbiekben.

Erőteljesebben szerepeltetné viszont a munkacsoport a társadalmi szolidaritást, az állami szuverenitást, a fenntartható fejlődést, a szellemi jólét és a környezetvédelem értékeit az alaptörvényben. A nemzeti közösség, a közvagyon és a család értékeinek fokozottabb hangsúlyozása is várható.

Fontos – és valószínűleg igen megosztó – kérdés, hogy a munkacsoport az állam által védené a férfi és a nő közötti házasság intézményét, mert az iromány szerint „a társadalom alapvető építőköve a férfi és nő házasságából születő család”. E megfogalmazás szereplése a részkoncepcióban szinte biztossá teszi, hogy a melegek jogai terén nem várható különösebb előrelépés. Mindemellett kiemelten kívánják védeni a házasság és a család intézményét, az alkotmányban rögzítenék azt is, hogy a sokgyerekes családok külön védelemre és gondoskodásra szorulnak. Ezzel és vallásgyakorlási kérdésekkel is összefügg a vasárnap, mint munkaszüneti nap említése az alaptörvényben, mely viszont vallási kérdéseket vethet fel, hiszen nem minden vallásnak a vasárnap a kitüntetett napja.

Érdekesség továbbá az is, hogy az irat az ember fogalmát a „fogantatástól a halálig” kitétellel venné fel az új alkotmányba, ez pedig elvben nem teszi lehetővé az abortuszt. Gulyás Gergely, az Alkotmány-előkészítő bizottság alelnöke szerint viszont az abortusz jelenlegi szabályozása nem fog változni.

Az alkotmány deklarálná azt is, hogy a Magyar Köztársaság elősegíti a határon túli magyarokat érintő jogsérelmek orvoslását. Mindennek megfogalmazásakor arra kell majd tekintettel lennie az alkotmányozóknak, hogy a passzust semmiképpen se lehessen a szomszédos országok belügyeibe való beavatkozásként értelmezni.

A részkoncepció megemlíti egy, a magyar alkotmányosság történeti folytonosságáról és a nemzeti függetlenségről szóló rész preambulumba illesztésének szükségességét is, s ezt a Szent Korona megemlítésével gondolja kivitelezhetőnek, azonban jelzi azt is, hogy a témában a munkacsoporton belül sem teljes ez egyetértés.

A munkacsoport fontosnak tartja azt is, hogy a készülő alkotmány minél tömörebb legyen, lehetőleg ne foglalkozzon olyan kérdésekkel, melyek törvényben is szabályozhatóak, hiszen ez nagymértékben megerősítené a készülő alaptörvény stabilitását.