Ez a bejegyzés az Alapvető emberi és polgári jogok munkacsoport részkoncepciójáról szóló véleményeket gyűjti.

Az alkotmány-előkészítő eseti bizottságának az alapvető jogokkal és kötelezettségekkel foglakozó munkacsoportjának az új alaptörvényre vonatkozó részkoncepciójának legtöbb pontjában a pártok között konszenzus alakult ki, azonban néhány megosztó kérdés esetében részletesebb szabályozásra vonatkozó igény van jelen egy vagy több ellenzéki párt részéről, vagy épp egyértelműen fennáll a véleménykülönbség az adott témában.

Nincs vita a pártok között abban, hogy a teljes alapjogi szabályozásnak az első fejezetbe kell kerülnie, így az alapvető jogokat és kötelezettségeket egységesen egy-egy fejezetben vennék sorra, az alkotmánybíróság gyakorlatban előforduló „szükségességi-arányossági” teszt kritériumának beépítésével, melynek az Alkotmány 8.§-ának értelmezése nyújtott kiindulópontot. Mindamellett a visszaható hatályú jogszabályalkotás tilalmát is lefektetnék az új alkotmányban, és ezzel kapcsolatban az MSZP már egy definíciót is javasolt saját szakmai álláspontjában.

Az új alaptörvény korábban is fontosnak ítélt rövidsége részben a rendkívüli jogrenddel kapcsolatos jogszabályi hivatkozás, és annakrészletszabályainak elhagyásával valósul meg. Itt meg kell említenünk, hogy az MSZP javaslatában kitér az alapjogok fokozott védelmére, így azok rendeleti úton történő korlátozásának tilalmára is.

Továbbá a megfogalmazásának formája miatt sokat támadott 70/D. § (1) bekezdését átszövegeznék, és a testi és lelki egészség biztosítását állami célként rögzítenék, és természetesen az ifjúság és családok védelmével együtt a többi alapjoggal kerülne egy fejezetbe.

A petíciós jog, az információs szabadság és egészséges környezethez való jog rögzítésre is bekerülne az új alaptörvénybe, azonban részletszabályozásuk külön jogszabálynak történne meg. Ám ebben a témában némi véleménykülönbség áll fent, tekintve, hogy az ellenzéki pártok bővebb felsorolást látnának csak elégségesnek az adott kérdést illetően.

Újdonságot jelentene az önkéntes haderő alkotmányos szintű rögzítése, illetve a munkához való jog mellett azon kötelezettség kimondása, mely szerint mindenki saját lehetősége és választása szerint, olyan munkát végezzen, vagy tevékenységet folytasson, mely elősegíti a társadalom szellemi és anyagi fejlődését, természetesen a kényszermunka tilalmának fenntartásával.

A megosztó kérdések közé tartozik a család és házasság kérdése, mivel a koncepcióban a család nemzedékek szövetsége, míg a házasság csak férfi és nő között köthető intézményként kerülne bele az alaptörvénybe. Ezt ebben a formában sem az MSZP sem az LMP nem támogatja az ellenzéki pártok közül.

Továbbá a választójog kérdése, mely általános, titkos, egyenlő, és a magyar állampolgárokat minősített többségű törvényben meghatározott korlátozásokkal megillető jogként való definiálását ugyan a pártok támogatják, azonban a módosítás indokával az MSZP már nem ért egyet. Ahogy az indoklásból is kitűnik, a kormánypárt a határon túli magyarok szavazati jogát nem korlátozná a magyarországi lakóhely feltételével, így azt is elfogadhatónak találná, hogy meghatározott számú országgyűlési képviselőt választhatnának, ám a részletszabályokat már nem kívánják alkotmányos szinten rögzíteni.