A Magyar Természetvédők Szövetsége célja a Természet egészének védelme. Ennek a Természetnek része az Ember, akinek saját, jól felfogott egyéni és közösségi érdeke a Természettel való harmonikus együttélés megvalósítása.
Most, a XXI. század elején már minden gondolkodó ember számára nyilvánvalóvá vált, hogy az emberiség messze túlhasználja a Föld erőforrásait, hogy olyan társadalmi és gazdasági viszonyokat alakított ki, amelyek már az emberi faj fennmaradását veszélyeztetik. A baj, amely nagyon sokrétű, elsősorban erkölcsi eredetű: a versengő és az éntudat elsőbbségére épülő társadalmunkat fel kell váltania a kölcsönös nagylelkűségre és szeretetre épülő társadalomnak.
A ma élő és a jövő nemzedékek iránt érzett felelősségünk arra kell, hogy indítson, hogy gyökeresen változtassuk meg a társadalmi-gazdasági rendszerünket, és a fenntartható társadalom intézményrendszerének kereteit alakítsuk ki. Ennek az intézményrendszernek az alapjait az Alkotmány szintjén kell rögzíteni. Erre irányulnak javaslataink.
Konkrét javaslatok
1. Preambulum
Jelenlegi szövegezés:
„A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:”
Javaslat:
„A fenntartható társadalom megvalósulása érdekében az Országgyűlés Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg.”
Indoklás:
Az alkotmányban rögzíteni szükséges, hogy a Magyar Köztársaság a fenntartható társadalom célkitűzéseit kívánja megvalósítani. A fenntartható társadalom kifejezés magában hordozza az eredeti szövegben felsorolt, és nem megjelenő legfontosabb társadalmi jellemzőket, így a plurális demokráciát, a szubszidiaritás elvét, az ökológiai eltartóképességnek megfelelő környezethasználatot, stb. Ezzel szemben a szociális piacgazdaság megvalósulása ellentétes lehet (jelenleg az is) a fenntartható társadalom megvalósulásával, mivel a szociális piacgazdaságnak nincsenek megadva az ökológiai korlátai. Ez ahhoz az ellentmondáshoz vezet, hogy noha az Alkotmány „elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez”, a környezet állapota folyamatosan romlik, és az alapjog sérül, vagy egyáltalán nem teljesül (pl. kevesebb erőforrás áll rendelkezésre, a talaj nem újul meg, alig maradt természetes vegetációs örökség, stb.). A jövő nemzedékeknek, és az embernek, mint fajnak az érdekeit a fenntartható társadalom fejezi ki. Ezért nem elég elismerni a jelenlegi nemzedékek jogát az egészséges környezethez, de a jövő generációk számára is garantálni kell ezt. Ennek megvalósulása csak akkor lehetséges, ha a szociális piacgazdaság nem lépi át a környezet eltartóképességét.
2. A fenntartható társadalom kifejezés definiálása
Javaslat:
Az Alkotmány rögzítse a fenntartható társadalom kifejezését:
„Fenntartható az a társadalom, amely környezetével – társadalmi és természeti környezet egyaránt – olyan harmonikus együttélést valósít meg, amely nem sérti a jelen és jövő nemzedékek jól-léti értékeinek megőrzését. „
Indoklás:
A fenntartható fejlődés meghatározása szerint a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely úgy elégíti a jelen nemzedékek szükségleteit, hogy az nem sérti a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítését. Ennek megvalósulása egy olyan társadalmat igényel – gondolkodásában és cselekedetében – amely harmóniában él társadalmi és természetes környezetével. A társadalmi környezettel való harmónia a társadalmi igazságosságot igényli az egyes társadalmakon belül és az egyes társadalmak között, míg a természettel való együttélés szabálya, hogy a társadalom együttes szükséglete ne haladja meg a környezet eltartó-képességét, azaz úgy használja a természeti erőforrásokat, hogy azok képesek legyenek megújulni.
3. A fenntarthatóság megvalósulásához szükséges jól-léti értékek rögzítése
Javaslat:
Az Alkotmány rögzítse a fenntarthatóság megvalósulásához szükséges jól-léti értékeket:
- Egyenlő hozzáférés esélye a természeti erőforrásokhoz, és annak hasznaihoz
- Egyenlő hozzáférés esélye a társadalom által nyújtott lehetőségekhez (oktatás, egészségügyi szolgáltatás, védelem, információ, jövedelemszerzés, művészetek, kultúra, rekreáció, stb.)
- Az egészség megőrzése (testi, lelki, szellemi, érzelmi)
- A környezet jó minősége (egészséges, ép, gazdag természetes környezet)
- Biztonság (személyes, haza biztonsága, béke)
- Tudás, műveltség, bölcsesség
- Munka, kiteljesedés a munkában, a munka öröme
- Erényes erkölcsi normák szerinti élet (tisztesség, becsület, mértékletesség, nagylelkűség)
- Önbecsülés, identitás tudat
- Autonómia
- Család, családi kapcsolatok fontossága, családi biztonság
- Igazi barátság, emberi kapcsolatok fontossága
- A másik ember méltóságának tisztelete
- Az élet tisztelete
- Másoknak való segítségnyújtás, gondoskodás, együttműködés
- A környezetről, természetről való gondoskodás
- Igazságosság, egyenlő bánásmód a másik emberrel
- Szolidaritás a rászorulókkal, nélkülözőkkel
- Bizalom a másik emberben
- Bizalom a társadalmi, közéleti intézményekben
- Vallásosság, hit”
Indoklás:
A jól-léti értékek együttes teljesülése szükséges a fenntartható társadalom megvalósulásához. Az értékek egymást feltételezik, ezért nem lehetséges, hogy egy vagy több érték sérüljön. Ezek felsorolása azért is fontos, mert az Alkotmány által adott jogokat és diktált kötelességeket e szerint kell megadni. Jelenleg a jogok és kötelességek nem állnak arányban, az egyéni jogok mellett nem jelennek meg az egyén kötelezettségei. Pl. joga van mindenkinek az egészségmegőrzés feltételeihez, mint pl. egészséges környezet, társadalom által nyújtott egészségügyi szolgáltatás, de nincs kötelezettsége a saját vagy mások egészségének megőrzésére. Pl. a dohányzás tiltása egy ilyen alkotmányos kötelezettséghez kötődne.
4. A természeti erőforrások közösségi birtoklása és az egyforma hozzáférés joga
A jelenlegi Alkotmányban viszonylag teljes körűen kerülnek felsorolásra a jogok, de néhány alapvető jog, amely a jól-léthez szükséges hiányzik. Ezek közül elsődlegesnek tartjuk annak a kimondását, hogy a természeti erőforrások (víz, termőföld, ásványkincsek, biológiai sokféleség, stb.) az emberiség közös öröksége, és ezért birtoklásuk csak közösségi lehet, használatuk pedig a birtokló közösség felügyelete alatt áll és annak kizárólagos hasznát szolgálja.
Javaslat:
Az Alkotmány mondja ki, hogy a természeti erőforrások (víz, termőföld, ásványkincsek, biológiai sokféleség, stb.) az emberiség közös öröksége, és ezért birtoklásuk csak közösségi lehet, használatuk pedig a birtokló közösség felügyelete alatt áll és annak kizárólagos hasznát szolgálja.
Az erőforrások közösségi tulajdonán túl a magántulajdonra, az öröklődésre vonatkozó jogok nem sérülnek. A fenti tételből származtatható, hogy a minden egyénnek egyforma lehetőséget kell biztosítani a természeti erőforrásokhoz való hozzáféréshez, és azok hasznaik élvezéséhez.
Javaslat
Az Alkotmány mondja ki, hogy minden egyénnek egyforma lehetőséget kell biztosítani a természeti erőforrásokhoz való hozzáféréshez, és azok hasznaik élvezéséhez.
Indoklás
A fenntartható társadalom feltétele a természeti erőforrásokkal történő tartamos gazdálkodás, megújuló képességük szerinti használatuk. A természeti erőforrások tőke által történő kisajátítása az erőforrások gyors erózióját okozta, és mára veszélyezteti az emberi létfeltételek kielégíthetőségét. Pl. hazánkban, de Európában is, a termőföld 17-szer gyorsabb ütemben fogy, mint megújul, bizonyítván, hogy a jelenlegi használat nem szolgálja a jövő generációk életesélyeit. Egyes erőforrások, pl. termőföld tőke általi kisajátítása lehetővé teszi, hogy a tulajdonos munka nélkül jusson jövedelemhez. Ez pedig indirekt módon sérti az egyenlő munkáért egyenlő bérezés elvét, hiszen az aki ténylegesen dolgozik hátrányt szenved azzal szemben, aki nem dolgozik, csupán birtokol. Az erőforrások fenntartható használata nem kivitelezhető, ha azok az egyéni, vagy csoportos haszonszerzés tárgyát képezik, és nincsenek közösségi kontroll alatt. A közösségi tulajdonlás, a közösség kontrollja a használó felett biztosíthatja a megújuló képesség szerinti használatot, az egyes személyek egyenlő esélyét az erőforrásokhoz való hozzáféréshez, továbbá a használatból származó közösségi hasznot.
5. Az emberi faj fennmaradásáért viselt felelősségből származó kötelezettségek
A jelenlegi Alkotmány aránytalanul kevés kötelezettséget állít a társadalom elé, amely lehetővé teszi a jogokkal való visszaélést. Probléma az is, hogy az Alkotmány kizárólagosan az embernek ad jogokat, de nem ismeri el más élő rendszerek jogát a fennmaradásra, az életre. Holott ezzel éppen magának az embernek, mint fajnak, és a jövő nemzedékeknek az esélyeit csökkenti, és éppen ezért nem felel meg a fenntartható társadalom elvárásainak. Másként fogalmazva, az embernek saját önző érdeke környezetének megóvása, hiszen jól-létének mértéke ettől függ. Éppen ezért javasoljuk, hogy az Alkotmány mondja ki az emberi faj fennmaradásáért viselt felelősséget.
Javaslat:
Az Alkotmány mondja ki, hogy minden ember felelősséget visel az emberi faj fennmaradásáért, a jövő nemzedékek jól-létéért.
Az emberi faj fennmaradásáért viselt felelősség érdekében minden ember kötelezettsége:
1. Az élet minden formájának tisztelete.
Indoklás
A természetes környezet felépítésének és a benne működő folyamatoknak a fenntartása megköveteli, hogy az ember tisztelje, és fölöslegesen, azaz alapos ok nélkül ne változtassa meg környezetét, és ne pusztítsa el az élet különböző formáit (fajok, alfajok, fajták, népességek, egyedek és azok különböző szaporodási formái).
2. A fenntartható használat kötelessége.
Indoklás
A természeti erőforrások az emberiség közös öröksége, azzal fenntartható módon kell bánni, biztosítván azt, hogy a természeti erőforrások abban az ütemben kerüljenek használatra, amilyenben képesek megújulni.
3. A nem anyagi értékek megőrzésének kötelezettsége.
Indoklás
A jövő generációk számára meg kell óvni a természetes rendszereket és folyamatokat a tudományos ismeretszerzés, az esztétikai igények, az örömszerzés, a rekreáció érdekében.
4. Az egészség megőrzésének kötelezettsége. Mindenki felelős önmaga és mások egészségének megőrzéséért.
Indoklás
Ma mindenkinek joga van az ön- és környezetpusztító életmódhoz, miközben ennek externáliáit a társadalom viseli. Ez igazságtalanságot szül a társadalmi terhek viselésében.
5. A megelőzés és elővigyázatosság elvének alkalmazási kötelezettsége.
Indoklás
A jövő érdekében alkalmazni kell a megelőzés és elővigyázatosság elvét, amelynek értelmében kötelességünk a belátható kedvezőtlen hatások mérlegelése, és ennek feltételezésekor azok bekövetkeztének megelőzése. Ez feltételezi a távlati hatások mérlegeléséhez szükséges intézményrendszer működését.
Az Alkotmánynak ki kell mondania, hogy a jól-léti értékek a közjót szolgálják, ezeket sem az egyéni, sem a csoport érdekek nem sérthetik.
Magyar Természetvédők Szövetsége
Utolsó kommentek