A Tanácsköztársaság alkotmánya (1919)

Kevesek számára nyilvánvaló, hogy az első írott magyar alkotmány nem a mai alaptörvényt is jelölő 1949. évi XX. törvény, hanem a Magyar Tanácsköztársaság 1919-es alkotmánya. Igen vérzivataros korszaka ez a XX. századi magyar történelemnek. Meglehetősen keveset tudunk azonban ezekről az időkről annak ellenére, hogy számos érdekességet rejtegetnek, melyek a mai magyar államéletben is éreztetik hatásukat.


Annak ellenére, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország már a XVIII. század végén írott alaptörvénnyel rendelkezett, s példájuk fokozatosan terjedt tovább a világ államaira, hazánknak sokáig egyáltalán nem volt ilyen jellegű alkotmánya. Alkotmánya volt, azonban azt nem egyetlen írott dokumentum tartalmazta, hanem számos régebbi királyi dekrétumban, jogszabálygyűjteményekben, vagy törvényekben együttesen volt fellelhető. Magyarország első - nem csak néhány hónapig hatályos - írott alkotmánya az 1949. évi XX. törvény volt, az úgynevezett sztálini alkotmány. Kevesen tudják azonban, hogy még ezt is megelőzte harminc évvel a Magyarországi Tanácsköztársaság alkotmánya, mely ugyan csak pár hónapig volt hatályos, mégis számos érdekesség merül fel vele kapcsolatban.