Napjainkban egyre intenzívebben merül fel a Szent Korona-tan alkotmányban történő megemlítésének szükségessége. A Szent Korona valóban meghatározó jelképe a magyar államiságnak, azonban a közgondolkodásban olyannyira kusza és szerteágazó tudás él a Koronáról, hogy bizonyos tényeket mindenképp tisztázni kell ahhoz, hogy a témában valóban érdemi diskurzus indulhasson meg.

Magát a koronát a hagyomány szerint I. István király kérte és kapta meg a pápától, azonban ez a korona vélhetően nem, vagy nem teljesen azonos azzal a koronával, melyet ma Szent Korona néven ismerünk, hiszen ezt valószínűleg csak III. Béla király uralkodása alatt állították össze, sőt az sem kizárt, hogy a Szent István által valóban használt uralkodói fejdísz nem is a pápától érkezett. Mindezek ellenére, még így is a magyar Szent Korona az egyik legrégebbi ép koronázási ékszer Európában. A tetején lévő keresztet valószínűleg csak sokkal később, a XVI. század környékén illesztették a tetejére, az ott lévő Krisztus kép átlyukasztásával. A kereszt elferdülését egyes vélemények szerint az okozta, hogy a koronát egy alkalommal nem megfelelő módon tették be a tárolására szolgáló dobozba.