A, mint Alkotmány

1. rész

szólj hozzá: Kónya Imre interjú (1. rész)

2. rész

szólj hozzá: Kónya Imre interjú (2. rész)

3. rész

szólj hozzá: Kónya Imre interjú (3. rész)

Első kérdésünk a jelenlegi alkotmányszöveg keletkezésére vonatkozik, ezen belül is azt szeretnénk tudni, hogy a rendszerváltást előkészítő alkotmánymódosító csomag pontjait illetően mi volt az Ellenzéki Kerekasztal eredeti álláspontja, és mennyire ütközött ez az MSZMP törekvéseivel.

Az Ellenzéki Kerekasztal kiinduló álláspontja az volt, hogy nem akarunk átfogó alkotmánymódosítást, hanem csak annyit akarunk változtatni az Alkotmányon, amennyi a szabad választások megtartásához feltétlenül szükséges. Ennek két oka volt. Az elméleti oka, hogy a rendszerváltó tárgyalások nem a nép által legitimált politikai erők között folytak, hiszen ilyenek egyáltalán nem voltak. Megjegyzem, a szabad választások utólag legitimálták a tárgyalásokban résztvevő politikai erőket, s így a tárgyalások produktumait, nem utolsósorban az átfogó alkotmánymódosítás útján létrejött köztársasági Alkotmányt is.

Sok olyan véleményről hallani, melyek szerint az alkotmány preambulumába valahogyan bele lehetne venni a rendszerváltásra történő utalást. Ön szerint érdemes lenne ezt megpróbálni? A rendszerváltás mai társadalmi megítélése lehetővé teszi ezt?

Különbséget kell tenni a közvélemény indulatból fakadó megítélése, no meg az ehhez igazodó aktuálpolitika és az alkotmányozó hatalom felelőssége között. Kétségtelen, hogy a rendszerváltás ma nem igazán népszerű. Sokan csalódtak a rendszerváltásban. Az emberek nagy része azt gondolta, hogy ha jön a nyugati demokrácia, akkor azonnal beköszönt a nyugati jólét is. Megjegyzem, ezek a várakozások ugyan irreálisak voltak, de húsz év elteltével már valóban indokolt az elégedetlenség.