Sokak szerint igenis van létjogosultsága Magyarországon az államformáról szóló vitának. Többen vetették fel például annak lehetőségét is, hogy hazánknak államforma tekintetében a királysághoz kellene visszatérnie. Már jelöltek is vannak a trónra. Megkoronázhatnánk például Árpád-házi Daka József, 92 éves egri lakost, vagy akár I. Levente apostoli magyar királyt is, aki egyébként már egész Európa uralkodójának is tartja magát.

Hazánk I. István megkoronázása óta volt királyság kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen a második világháborúig. Az első magyar uralkodócsalád az Árpád-ház volt, melynek tagjai saját vérvonalukat a honfoglaló Árpád vezérig vezették vissza. Az Árpád-ház 1301-ben, III. Andrással kihalt. Rövid interregnum után végül az Anjou-házból való Károly Róbert foglalta el a trónt, aki az Árpádok nőági leszármazottja volt. Fia, I. Nagy Lajos halála után a trón - szintén női ágon - Luxemburgi Zsigmondra szállt, akit az első Habsburg király, Albert követett. Ő azonban hamar meghalt, s fia, László már csak a következő király I. Ulászló megkoronázása után született meg, így nem foglalhatta el a trónt. Ulászló viszont 1444-ben, a törökökkel vívott várnai csatában életét veszette. Albert fia azonban még túl fiatal volt ahhoz, hogy a trónra léphessen, így az uralkodói jogok nagy részét Hunyadi János gyakorolta kormányzóként. Hunyadi Halála után Habsburg Albert fia V. László néven, ténylegesen elfoglalhatta a trónt, azonban az ő uralkodása is rövidre sikeredett. 1458-ban Hunyadi János fia, Mátyás került a trónra, ő viszont 1490-ben hivatalos utód nélkül halt meg. A trón a Jagelló-házra szállt, II. Ulászló és II. Lajos uralkodásának a mohácsi csata vetett véget. Ez után egy rövid polgárháborús időszak következett, melyben a Habsburgok erősebbnek bizonyultak Szapolyai János híveinél, s a Habsburg-ház elfoglalta a magyar trónt.

>> a poszt folytatódik