Az 1848-as alkotmányreform

Az 1848 március-áprilisában lezajló európai forradalmi hullám nyomán valósult meg az az "alkotmányos reform", mely radikálisan változtatta meg a magyar közjogi rendszert. Ma mindezt csak "április törvényekként" emlegetjük.


Az úgynevezett "április törvények" alapjaiban változtatták meg az állam berendezkedését, a polgári alkotmányosság kritériumai szerint alakították azt át. Nem alkotmánylevélbe foglalta a törvényhozás a leglényegesebb szabályokat, hanem egy sor törvényben fektették le a "rendszerváltás" reformjait Európa többi államában már kidolgozott, azokhoz hasonló elveket szem előtt tartva.

Az állam alapjául szolgáló törvények véglegesen szakítottak a rendi struktúrákkal és szemlélettel. Ezt mind tartalmi, mind megfogalmazása bizonyította, például azzal, a rendi kifejezés használatát következesen kerülték a jogszabályok megalkotása során.

Mindezeket a törvényeket csupán a társadalmi átalakulás legfontosabb lépéseinek szánták. Így a jobbágyfelszabadítással széles tulajdonosi réteget teremtett, azonban más kérdéseket későbbre halasztottak, "melyek az ország belbékéjét és a nemzeti szabadságnak rögtöni intézkedését" nem igényelte.

0 Tovább

Helyi önkormányzatok Magyarországon

Az önkormányzatiság eszméje igen régre vezethető vissza az emberiség történelmében. Nagy Sándor, vagy a rómaiak birodalma például hatalmas területek felett rendelkezett, s ezeket az óriási földeket - és az ezeken élő lakosságot - szinte lehetetlen volt egy központból irányítani. Ennek megfelelően, teljesen elfogadott volt, hogy például a római birodalom egyes provinciáinak lakosai ügyes-bajos dolgaikkal nem szaladtak rögtön Rómába, hanem az adott provincia szerveivel intéztették el őket.


Ma sok olyan ország található a Földön, melyeket szövetségi államoknak nevezünk. Ilyen például az Amerikai Egyesült Államok, Németország, vagy India is. A szövetségi államok lényege, hogy vannak szövetségi törvényhozó és végrehajtó testületeik, az USA esetében ezek Washingtonban székelnek. Ezek a szervek az Amerikai Egyesült Államok egész lakosságát és területét illető ügyekben döntenek. Mindemellett, az USA-n belül tagállamok is találhatóak, melyeknek szintén vannak saját irányító szerveik, s ezek feladata az adott tagállam életének szervezése. New York államban például ezek a szervek Albany városában találhatóak.

A kevésbé népes és kisebb államokban - mint amilyen Magyarország is - nincsenek tagállamok (azonban kilóg ebből a sorból például Ausztria, mely méretei és viszonylag alacsony lakosságszáma ellenére is szövetségi állam). Magyarországon a politikai ügyek többségét Budapesten intézik, azonban rossz ötlet lenne, ha Budapesten szerveznék meg például azt is, hogy Kecskeméten hogyan és mikor tömik be a kátyúkat az utakon, vagy hogy Sopronban hogyan nevezzék az új kertváros utcáit.

43 Tovább

Közpénzügyek, az állam pénzügyei

Elképzelhetetlen egy olyan társadalom, egy olyan állam, amelyet ne a pénz irányítana. Ez - a pénz - az a pont, mely a leginkább vitára adhat okot minden élethelyzetben, főleg, ha ezt az állammal összefüggésben vizsgáljuk. Nem vitás, hogy az új magyar alkotmánynak mindenképp rendeznie kell az alapvető pénzügyi struktúrákat, az elveket, illetve azokat a viszonyokat az egyes szervek közt, melyek érintettek az állam pénzügyeinek kezelésében vagy akár ellenőrzésében.


Nehéz meghatározni, de még inkább nehéz felsorolni mindazon elemeket, amiket "az állam pénzügyei" tartalmaznak. Beszélhetünk az intézményrendszerről, a Magyar Nemzeti Bankról, a Magyar Államkincstárról, vagy éppen az Állami Számvevőszékről; szóba kerülhet az adórendszerünk, nyugdíjrendszerünk, esetleg az, hogy mégis mit jelent, mit tartalmaz a költségvetési és a zárszámadási törvény és ezek tartalmának milyen jelentősége van; vagy akár az államadósság. De mindezekből mi az, amit egy alkotmánynak tartalmaznia kell? Vajon a pénzügyi kérdések nem a politika fennhatósága alá tartoznak? Nem kellene figyelemmel lenni arra a tényre, hogy az ideális alkotmányok beláthatatlan időre készülnek, a pénzügyi helyzet azonban kiszolgáltatott a nemzetközi és egyéb viszonyoknak, így monetáris (pénzügyi) politika is az aktuális gazdasági helyzetnek kitett? Vagy éppen ezért kell, hogy meglegyenek azok alkotmányos szabályok, amelyek a stabilitást biztosítják az állam pénzügyeiben, így magát az állam stabilitását is jelentik?

Mindezen kérdések megválaszolása nem egyszerű. Talán ezért érdemes is rögtön szemügyre venni, mik azok az elemek, melyek jelenleg is megtalálhatóak az alkotmányban.

70 Tovább

A jogállamiság alapmércéje

Az állami igazságszolgáltatás kialakulása előtti időkben a bűnelkövetőket senki nem üldözte és büntette következetesen, emellett két ember gazdasági témájú vitájában sem volt senki, aki olyan döntést tudott volna hozni, mely mindkét félre nézve kényszerítő erejű. A vitákat legbiztosabban fizikai harc, erőszak útján lehetett eldönteni, a bűnelkövetőket pedig egyedül a károsultak bosszúja üldözte. A későbbiekben az igazságszolgáltatás fokozatosan vált állami monopóliummá, mára pedig az állam egyik legfontosabb tevékenységévé.

A modern államok egyik fő ismérve, hogy területükön csak az adott állam rendelkezik szuverenitással, azaz az állam birtokolja a legfőbb hatalmat. Az állam az egyetlen, mely eldöntheti azokat a vitákat, melyet a felek nem tudnak maguk között rendezni, és az állam az egyetlen, akinek jogában áll üldözni és elítélni a bűnelkövetőket. Csak az állam hozhat ezekben az ügyekben olyan döntéseket, melyeket az egyes állampolgárok kötelesek elfogadni, hiszen ez az egyetlen erő, mely saját döntéseinek elfogadását végső esetben rá is kényszerítheti az állampolgárokra.

A Magyar Köztársaság jelenlegi Alkotmánya szerint, mindenkinek joga van a személyi biztonságra, a szabadságra és csak akkor lehet korlátokat felállítani, ha a törvény arra felhatalmazást ad az illetékes szerveknek. Az állam és az emberek közötti hatékony együttműködésért részben az igazságszolgáltatás szervei (bíróság, ügyészség és egyes ellenőrző szervek), részben a rendészeti igazgatás szervei (rendőrség és egyéb rendvédelmi szervek) felelnek. Fontos az alapvető jogok szempontjából, ha a jog nem alapozza meg, ne lehessen rendészeti fellépésre lehetőség, tehát például a rendőrség ne tudjon eljárni úgy, hogy eljárása nem felel meg a törvényeknek. A törvényeket pedig olyan képviselők alkotják, akiket az állampolgárok választanak, így valósul meg elméletileg az a berendezkedés, melyben az állampolgárok önmaguk életét igazgatják.

73 Tovább

Az állampolgárok jogai és kötelességei

Ez a téma az állampolgárok jogaival és kötelességeivel foglalkozik, elsősorban azzal, hogy ezek közül melyeket a legcélszerűbb az alkotmányban is feltüntetni.


Már az ókori görögök is gondolkodtak arról, hogy létezniük kell bizonyos jogoknak, melyek akkor is megilletik az embereket, ha azok épp nincsenek konkrétan az adott állam törvényeibe foglalva. Szophoklész Antigoné című drámájában is az képezi a fő konfliktust, hogy Antigoné eltemeti testvéreit, holott azok az uralkodó, Kreón törvényei alapján államuk árulói, így nem jár nekik temetés. Antigoné azonban érzi, hogy a földi törvények fölött, kell lennie egy sokkal magasabb rendű törvénynek is, mely minden embernek megadja a jogot a tisztességes temetéshez.

Az emberiség fejlődése során, ahogyan az írott törvények egyre fontosabbakká váltak, ezeket a magasabb rendű, alapvető, mindenki számára nyilvánvaló emberi jogokat is elkezdték írásba foglalni. Számos ilyen dokumentum született az angol polgári forradalom alatt is, azonban az igazi mérföldkő talán az 1789-ben, Franciaországban elfogadott Emberi és polgári jogok nyilatkozata volt, mely az egész emberiség számára készült, és tételesen felsorolta azokat a jogokat, melyekről a készítők úgy gondolták, hogy a világon minden embert születésétől fogva megilletnek. Ezt a dokumentumot később beépítették a francia forradalmi alkotmányba, s ezzel a francia állam vállalta, hogy állami eszközökkel szerez érvényt a szövegben foglaltaknak.

169 Tovább

Az állam

Az alkotmánynak a magyar államiságra vonatkozó legfontosabb rendelkezései a kormányformáról és a hatalomgyakorlás módjáról szóló passzusai, így egy új alaptörvény létrehozásakor a lehető legnagyobb körültekintéssel kell eljárni, mikor meghatározzuk milyen változtatásokat is szeretnénk véghezvinni a jelenlegi szabályozásban.


Az első kérdés, amely felmerülhet ebben a témakörben, hogy fenntartjuk-e parlamentáris demokráciát, vagy megkíséreljük a prezidenciális kormányzati rendszer bevezetését. Ilyen rendszer működik például az Amerikai Egyesült Államokban, ahol nincs külön miniszterelnök és köztársasági elnök, hanem a közvetlenül választott elnök a végrehajtó hatalom feje. Ehhez hasonló a francia, féprezidenciális modell is.

A jelenlegi politikai környezetben egyik párt sem mutatkozik hajlandónak a jelenlegi berendezkedés megváltoztatására, így az országgyűlés szerepének esetleges módosulása sem várható, mely közvetve következett volna egy új kormányforma bevezetéséből.

102 Tovább

Alkotmányos alapértékek

Egy modern alkotmánynak ki kell mondania alkotmányosság azon legfontosabb elveit, amelyek egy demokratikus állam működését biztosíthatják, és ezen felül törvényi garanciákkal kell megvalósítania érvényesülésüket. Egy alkotmány általában néhány olyan alapérték köré szerveződik - mint például a jogállamiság, a jóléti állam, a kereszténység, vagy akár az iszlám -, melyek az alkotmány minden rendelkezését áthatják. Ezért is kardinális kérdés ezek tisztázása.


Fontos, hogy a most hatályos Alkotmányban jelenleg is szereplő elveket megtartsuk, egyensúlyukat biztosítsuk. Ezért kell deklarálni a népszuverenitás és népképviselet elvét, melyből következik, hogy minden hatalom az államban a néptől eredeztethető, és így szükségessé teszi a közvetlen és képviseleti demokrácia intézményeinek megalkotását, és működésük biztosítását, elősegítve így a politikai pluralizmus létrejöttét. Továbbá hasonlóan kell eljárnunk a hatalmi ágak szétválasztását és a jogállam megvalósulását eredményező elvek esetében is, melyek a hatalmi ágak - azaz törvényhozó és végrehajtó hatalom illetve az igazságszolgáltatás - kölcsönös ellenőrzése révén zárják ki az önkényuralom és a jogbiztonság sérelmének bekövetkezését.

Az emberi jogok deklarálása mellett az Alkotmányunk a törvény előtti egyenlőséget is kimondja, azonban a modern alkotmányokban egyre többször fordul elő, hogy a közteherviselés mellett a szolidaritás is bekerül az alapvető alkotmányos elvek közé, így akár a pozitív diszkrimináció, és az esélyegyenlőség is helyet érdemelhet az alaptörvény szövegében.

161 Tovább

Az Alkotmány védelme

Az alkotmány és a benne lefektetett alapelvek védelme elengedhetetlen minden demokratikus ország, így Magyarország számára is. Olyan intézményekre és garanciákra van szükség, amely egy biztos, stabil vázat ad az alkotmány számára.


Magyarországon az alkotmány létrehozása és módosítása az Országgyűlés feladata, mivel a magyar parlament 2/3-os többség esetén rendelkezik az alkotmányozás jogával. Az országgyűlés mellett alkotmányozási jogosítvánnyal bíró intézmény az Alkotmánybíróság, amely aktív szerepével, alkotmányértelmezései révén nemcsak a törvényhozási kontroll, de az alkotmányozás önálló szereplőjének tekinthető. Az alkotmányos rendszer kialakulásában fontos szerepet játszott a rendszerváltás. Az 1989-es, jelenleg érvényben lévő alkotmány a nemzeti kerekasztal tárgyalások eredményeként jött létre. Ezen tárgyalások során került a kétharmados többség elve a parlamentáris döntéshozatalba.

A politikai szereplők - a 2/3-os törvényeken kívül - olyan további biztosítékokat kerestek, amely független az aktuális hatalomtól. Ekkor került létrehozásra a politikailag független és széles hatáskörrel rendelkező Alkotmánybíróság.

53 Tovább

Köszöntő

Az Országgyűlés új alkotmány elfogadását tűzte ki célul. Ez a weboldal azért jött létre, hogy minél több állampolgár számára lehetőséget biztosítson arra, hogy elmondja véleményét az államról, családról, rendről, békéről, vagy magáról az alkotmányozás folyamatáról. Mindez – reményeink szerint – nagymértékben segíti majd az alkotmányozók munkáját, hiszen e felületen keresztül alkalmuk lesz minél több vélemény megismerésére, érdemi eszmecserékre és nyílt vitákra. Reméljük, hogy együtt építő és innovatív párbeszédet, jó alkotmányt és élhető Magyarországot hozunk létre.

 

Az Alkotmányblog Szájer József Európa Parlamenti képviselő, miniszterelnöki tanácsadó és Gulyás Gergely, az Alkotmány-előkészítő Eseti Bizottság alelnökének kezdeményezésére jött létre.

 

(A hozzászólások nem azonnal, hanem moderálás után jelennek meg a bejegyzés alatt.)

97 Tovább
123
»

A, mint Alkotmány

blogavatar

Kedves kommentelők! A hozzászólások nem azonnal, hanem moderálás után jelennek meg a bejegyzések alatt. A moderálás nem tartalmi alapon, hanem a kommentek színvonala alapján történik.

Utolsó kommentek