Elkészült az Alkotmány-előkészítő bizottság alkotmánykoncepciója

Elkészült az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottságának teljes alkotmánykoncepciója. A dokumentum képezi majd a későbbiekben az Alkotmányról és az alkotmányozásról folyó társadalmi vita, eszmecsere alapját.

17 Tovább

Interjú Schiffer Andrással az új Alkotmányról - szöveg

Schiffer Andrással, a Lehet Más a Politika alapító tagjával és frakcióvezetőjével az Országgyűlés épületében beszélgettünk.

Ön szerint van ma Magyarországon alkotmányozási kényszer?

Szerintem Magyarországon semmilyen alkotmányozási kényszer nincs. Az ország, a demokratikus jogállam nagyon jól meglenne a jelenlegi alkotmánnyal is. Nyilvánvaló, hogy a demokrácia megújítására szükség van, mi is erre szerződtünk, ezért jöttünk a parlamentbe. Ezeket a változásokat azonban meg lehet ejteni alkotmánymódosításokkal is és itt nem ad- hoc, párpolitikai célú alkotmánymódosításokra gondolok. Tudomásul vettük azt, hogy az állampolgárok 2/3-os felhatalmazást adtak egy olyan politikai tömbnek, amelyik új alkotmányt szeretne. Ezen a folyamaton belül - amire hangsúlyozom, nincsen szükség - természetesen a parlamenti vitában érvényesíteni fogjuk az LMP elképzeléseit.

0 Tovább

Interjú Schiffer Andrással az új Alkotmányról - videó


szólj hozzá: Interjú Schiffer Andrással

0 Tovább

A világ alkotmányai (TESZT)

0 Tovább

Teszt az alkotmányról I.

0 Tovább

Villáminterjúk a Boráros téren


szólj hozzá: Alkotmányról a Boráros téren

3 Tovább

Királyság Magyarországon

Sokak szerint igenis van létjogosultsága Magyarországon az államformáról szóló vitának. Többen vetették fel például annak lehetőségét is, hogy hazánknak államforma tekintetében a királysághoz kellene visszatérnie. Már jelöltek is vannak a trónra. Megkoronázhatnánk például Árpád-házi Daka József, 92 éves egri lakost, vagy akár I. Levente apostoli magyar királyt is, aki egyébként már egész Európa uralkodójának is tartja magát.

Hazánk I. István megkoronázása óta volt királyság kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen a második világháborúig. Az első magyar uralkodócsalád az Árpád-ház volt, melynek tagjai saját vérvonalukat a honfoglaló Árpád vezérig vezették vissza. Az Árpád-ház 1301-ben, III. Andrással kihalt. Rövid interregnum után végül az Anjou-házból való Károly Róbert foglalta el a trónt, aki az Árpádok nőági leszármazottja volt. Fia, I. Nagy Lajos halála után a trón - szintén női ágon - Luxemburgi Zsigmondra szállt, akit az első Habsburg király, Albert követett. Ő azonban hamar meghalt, s fia, László már csak a következő király I. Ulászló megkoronázása után született meg, így nem foglalhatta el a trónt. Ulászló viszont 1444-ben, a törökökkel vívott várnai csatában életét veszette. Albert fia azonban még túl fiatal volt ahhoz, hogy a trónra léphessen, így az uralkodói jogok nagy részét Hunyadi János gyakorolta kormányzóként. Hunyadi Halála után Habsburg Albert fia V. László néven, ténylegesen elfoglalhatta a trónt, azonban az ő uralkodása is rövidre sikeredett. 1458-ban Hunyadi János fia, Mátyás került a trónra, ő viszont 1490-ben hivatalos utód nélkül halt meg. A trón a Jagelló-házra szállt, II. Ulászló és II. Lajos uralkodásának a mohácsi csata vetett véget. Ez után egy rövid polgárháborús időszak következett, melyben a Habsburgok erősebbnek bizonyultak Szapolyai János híveinél, s a Habsburg-ház elfoglalta a magyar trónt.

20 Tovább

Alkotmány a kétharmad árnyékában - konferencia

Az ELTE Lágymányosi Campus Konferenciatermében 2010. november 16-án megrendezésre kerülő "Alkotmány a kétharmad árnyékába" című konferencia meghívott vendégei voltak Salamon László és Gulyás Gergely, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnöke és alelnöke, Halmai Gábor, alkotmányjogász, egyetemi adjunktus(ELTE-TÁTK), és Hack Péter, alkotmányjogász, egyetemi tanár(ELTE-ÁJK).

Az első kérdés a résztvevőkhöz a jelenleg hatályos alaptörvény legitimitására vonatkozott.

Salamon László aggályosnak találta, hogy nem választott testület alkotta meg, míg Gulyás Gergő elegendő legitimációs erőnek érezte azt a tényt, hogy az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásai során írták át az Alkotmány szövegét, addig Hack Péter szerint a választópolgárok adták meg a legitimációját az alaptörvénynek, olyan népszavazások során, mint amilyen a NATO-csatlakozásról szóló döntés is volt.

1 Tovább

Igazságszolgáltatás munkacsoport - részkoncepció

Ez a bejegyzés az Igazságszolgáltatás munkacsoport részkoncepciójával kapcsolatos véleményeket gyűjti.

Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság igazságszolgáltatással, alkotmány- és jogvédelemmel foglalkozó munkacsoportjának részkoncepciója négy fő részre tagolható, a bírósági és ügyészi szervezettel, illetve az Alkotmánybírósággal és országgyűlési biztosokkal foglalkozó részre.

A bíróságokról szóló fejezetben a munkacsoport fontosnak tartja továbbra is biztosítani a bírák függetlenségét, így a garanciális szabályokat megtartani, mint például a bírói ítéletek nyilvánosságának korlátozásokat tűrő alapelvét is. Míg új rendelkezésként lefektetné, hogy az igazságszolgáltatás költségeinek fedezetét külön fejezetben biztosítsa a központi költségvetés.

1 Tovább

Kormányzati rendszer és a hatalomgyakorlás formái munkacsoport - részkoncepció

Ez a bejegyzés a Kormányzati rendszer és a hatalomgyakorlás formái munkacsoport részkoncepciójáról szóló véleményeket gyűjti.

Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság e munkacsoportjának koncepciójától, eltekintve még a választások körüli találgatások idejétől, nem várt senki radikális változtatásokat, és ehhez mérten nem is okoz nagy meglepetést javaslatuk, azonban ha jobban szemügyre vesszük az összetett munkaanyagot, láthatjuk, hogy a sok kisebb-nagyobb változtatás révén mégis jelentős módosítást jelentene a ma hatályos alaptörvényhez képest, ha a konszenzusos 24 pontban összefoglalt változtatások átültetésre kerülnének az új alkotmányba.

Azonban egy igen komoly változtatás lehetősége mégis felmerült, amely ugyan csak a harmadik pont "B" változatába került be, ez pedig a sokat emlegetett második kamara felállítása. A szenátus vagy felsőház a jelentősebb társadalmi súlyú egyházak, nemzeti és etnikai kisebbségek, tudományos testületek (mint a Magyar Tudományos Akadémia vagy a szakmai kamarák) egyetemek, illetve kiemelkedő súlyú társadalmi szervezetek képviseletét látná el, továbbá a területi érdekeket is képviselné, a megyei önkormányzatok reprezentációja, vagy közvetlenül a megyék által választott képviselők útján. Emellett az államfőnek is lenne korlátozott lehetősége a tudományos, kulturális, vagy politikai élet szereplőinek delegálására, továbbá egyszeri vétójoggal élhetne, de sem a költségvetés elfogadása, sem bizalmi kérdés felvetése esetében nem hozhatna döntést.

9 Tovább

Helyi önkormányzatok munkacsoport - részkoncepció

Ez a bejegyzés a Helyi önkormányzatok munkacsoport részkoncepciójáról szóló véleményeket gyűjti.

Az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottságának a helyi önkormányzatokkal foglalkozó munkacsoportja részkoncepciójában nem szorgalmaz túlzottan nagy változtatásokat.

A munkacsoport részkoncepciójából kitűnik, hogy alapjaiban véve nem tartják indokoltnak a jelenlegi önkormányzati struktúra átalakítását.

2 Tovább

Alapvető emberi és polgári jogok munkacsoport - részkoncepció

Ez a bejegyzés az Alapvető emberi és polgári jogok munkacsoport részkoncepciójáról szóló véleményeket gyűjti.

Az alkotmány-előkészítő eseti bizottságának az alapvető jogokkal és kötelezettségekkel foglakozó munkacsoportjának az új alaptörvényre vonatkozó részkoncepciójának legtöbb pontjában a pártok között konszenzus alakult ki, azonban néhány megosztó kérdés esetében részletesebb szabályozásra vonatkozó igény van jelen egy vagy több ellenzéki párt részéről, vagy épp egyértelműen fennáll a véleménykülönbség az adott témában.

Nincs vita a pártok között abban, hogy a teljes alapjogi szabályozásnak az első fejezetbe kell kerülnie, így az alapvető jogokat és kötelezettségeket egységesen egy-egy fejezetben vennék sorra, az alkotmánybíróság gyakorlatban előforduló "szükségességi-arányossági" teszt kritériumának beépítésével, melynek az Alkotmány 8.§-ának értelmezése nyújtott kiindulópontot. Mindamellett a visszaható hatályú jogszabályalkotás tilalmát is lefektetnék az új alkotmányban, és ezzel kapcsolatban az MSZP már egy definíciót is javasolt saját szakmai álláspontjában.

5 Tovább

Alkotmány a kétharmad árnyékában - konferenciameghívó

Alkotmány a kétharmad árnyékában - konferencia

0 Tovább

Közpénzügyek munkacsoport – részkoncepció

Ez a bejegyzés az Közpénzügyek munkacsoport részkoncepciójáról szóló véleményeket gyűjti.

Az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottságának a közpénzügyekkel foglalkozó munkacsoportjának az új alaptörvényre vonatkozó részkoncepciója több olyan kérdéssel is foglalkozik, melyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni a vita során.

A munkacsoporti részkoncepció nem szövegtervezet, mindenekelőtt ezt fontos leszögezni. A dokumentum tükrözi a bizottság munkacsoportjának álláspontját bizonyos kérdésekben, jól látszik, inkább elvekről, mint konkrét tervekről beszélhetünk.

2 Tovább

Az Alkotmányos Alapértékek Munkacsoport részkoncepciója

Ez a bejegyzés az Alkotmányos alapértékek munkacsoport részkoncepciójáról szóló véleményeket gyűjti.

Az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottságának az alkotmányos alapértékekkel foglalkozó munkacsoportjának az új alaptörvényre vonatkozó részkoncepciója számos olyan megállapítást tesz, melyet a témában folytatott vita során mindenképp figyelembe kell venni, hiszen ezek jelölik ki a jövőbeli diskurzus kereteit.

A dokumentum leszögezi, hogy az 1989-90-es átalakulás, valamint az ekkor és azóta is követett értékek, mint a parlamentáris demokrácia, a köztársasági államforma, a többpártrendszer, a hatalommegosztás, a piacgazdaság, vagy a szabad választások mindenképp megőrzendőek és átveendők az új alaptörvénybe is. Mindezek értelmében, nem valószínű, hogy az államforma, vagy a legalapvetőbb államszervezési elvek gyökeresen változnának meg a későbbiekben.

5 Tovább

Népszavazások Európában

A népszavazás a népképviselet érvényesítésének egyik fő eleme, amelynek során a választópolgárok a parlamenti és az önkormányzati választásokon kívül is kifejezhetik az akaratukat és a véleményüket egyes kérdésekben.

Magyarországon a népszavazások és a népi kezdeményezésekről az Alkotmány (28/B. §-28/E. §), a részletes szabályokról külön törvény rendelkezik. Hazánkban a népszavazás lehet helyi, országos, utóbbi esetben ügydöntő (azaz az Országgyűlésre nézve kötelező érvényű), illetve véleménynyilvánító.

Láthatjuk, hogy Magyarországon jelen van a népszavazás intézménye, de vajon a nyugati demokráciákban is bevett szokás mindez?

5 Tovább

A Magyar Természetvédők Szövetsége javaslata az Alkotmány koncepciójához

A Magyar Természetvédők Szövetsége célja a Természet egészének védelme. Ennek a Természetnek része az Ember, akinek saját, jól felfogott egyéni és közösségi érdeke a Természettel való harmonikus együttélés megvalósítása.

Most, a XXI. század elején már minden gondolkodó ember számára nyilvánvalóvá vált, hogy az emberiség messze túlhasználja a Föld erőforrásait, hogy olyan társadalmi és gazdasági viszonyokat alakított ki, amelyek már az emberi faj fennmaradását veszélyeztetik. A baj, amely nagyon sokrétű, elsősorban erkölcsi eredetű: a versengő és az éntudat elsőbbségére épülő társadalmunkat fel kell váltania a kölcsönös nagylelkűségre és szeretetre épülő társadalomnak.

A ma élő és a jövő nemzedékek iránt érzett felelősségünk arra kell, hogy indítson, hogy gyökeresen változtassuk meg a társadalmi-gazdasági rendszerünket, és a fenntartható társadalom intézményrendszerének kereteit alakítsuk ki. Ennek az intézményrendszernek az alapjait az Alkotmány szintjén kell rögzíteni. Erre irányulnak javaslataink.

2 Tovább

Az alkotmánybíróság jogköre

Az Al­kot­mány­bí­ró­ság meg­íté­lé­se során a ma­gyar szak­iro­da­lom­ban nagymértékben ellentmondó vé­le­mé­nyeket találhatunk. Egyik ilyen kérdés a hatáskörét, jogkörét érinti, melyek kapcsán megállapíthatjuk, hogy világviszonylatban a magyar alkotmánybíróság jogköre igen széles. Ezt rész­ben ki­egé­szí­tő vé­le­mény sze­rint csu­pán egy­ol­da­lú­ság jel­lem­zi a ha­tás­kö­rök el­osz­tá­sát, esze­rint csu­pán egyes ha­tás­kö­re­i­ben tág az Al­kot­mány­bí­ró­ság jog­kö­re.

Az Alkotmánybíróság jogköreit a következők szerint oszthatjuk fel: előzetes normakontroll, utólagos normakontroll, jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata, alkotmányjogi panasz, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata, hatásköri összeütközés, az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése és az egyéb eljárások.

Előzetes normakontrollról akkor beszélünk, amikor az országgyűlés által elfogadott törvényt megküldik a köztársasági elnöknek aláírásra. Az aláírás azonban elmarad, ugyanis a köztársasági elnök alkotmányellenesnek találja, és megküldi az Alkotmánybíróságnak. Ilyen esetben az Alkotmánybíróság soron kívül dönt. Az előzetes normakontroll előkerül abban az esetben is, amikor az Országgyűlés az ügyrendjét, más szóval Házszabályát az Alkotmánnyal való összhangjának vizsgálata céljából megküldheti az Alkotmánybíróságnak.

6 Tovább

Alkotmánymódosítás a világ országaiban

Manapság hazánkban a közbeszéd erőteljesen foglalkozik az alkotmány módosítására vonatkozó jogi szabályozással, már csak azért is, mert a jelenlegi kormánypárt rendkívül gyakran él és kíván élni ezzel a jogosítványával.


Magyarország azon országok közé tartozik, melyek alaptörvénye a törvényhozó hatalom (nálunk az Országgyűlés) képviselőinek meghatározott hányadának (nálunk az összes képviselő kétharmadának) szavazatával, különösebb megkötések nélkül módosítható. A jogalkotók azért emelték a kétharmados alkotmányozási küszöböt az alaptörvénybe, hogy garantálják ezzel azt, hogy az esetleges jövőbeni alkotmánymódosításokat széles parlamenti konszenzus fogja övezni, ugyanis a rendszerváltáskor még kevésbé látszott valószínűnek, hogy a parlamenti helyek több mint kétharmadát egyetlen politikai erő fogja birtokolni. A kétharmados küszöb tehát arra ösztönözte a parlamenti pártokat, hogy egy esetleges alkotmánymódosításhoz minden esetben szövetségeseket keressenek.

1 Tovább

Milyen az élet alkotmány nélkül?

Ha nincsen állam, nincsen alkotmány. Nyugat-Szahara az ENSZ definíciója szerint kormányzás nélküli terület. Mivel nincs államhatalom, nincs aki meggátolhatná, vagy megtorolhatná a lopást, a gyilkosságot, vagy bármilyen más bűn elkövetését. A terület és az itt lakók helyzete is tisztázatlan. Anarchia uralkodik. Ennek elkerülésére jó az alkotmány, a jogrendszer és maga az államhatalom.


Nos, a címben szereplő kérdésre meglehetősen egyszerű a válasz: nagyon rossz. Az egyes országok alkotmányai a jogrendszer alapját képezik az adott területen, így ott, ahol ténylegesen nem létezik semmiféle alkotmány, ott jogrendszer sincsen, végső soron nem funkcionál az állam. Nincs jelen semmilyen szabályozó erő, nincsenek hatóságok, melyek indokolt esetben intézkedhetnének, nincsenek bíróságok sem, melyek igazságot szolgáltatnak, hiszen nincsenek törvények sem, melyek alapján ezt megtehetnék.

A világon vannak területek, melyeken nincs működő állam, ilyen például az Antarktisz, melynek státuszát pusztán az 1961-ben életbe lépett Antarktisz Egyezmény szabályozza, mely alapján bármely ország létesíthet kutatóközpontot a kontinensen, azonban tilos például szemetelni, vagy katonai tevékenységet folytatni. Az antarktiszi élet szabályozottságának viszonylag alacsony foka viszont már csak azért sem jelent problémát, mert elenyészően kevés ember él a kontinensen.

Sokkal aggasztóbb viszont, hogy Afrikában 266 ezer négyzetkilométernyi földterületet érint ugyan ez a probléma, s ezt jócskán megszenvedi a területen élő, kb. 405 ezer főnyi sahrawi lakosság is.

0 Tovább

Észrevételek a készülő új Alkotmányhoz

Dr. Hamza Gábor hozzászólása.

A szerző tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA rendes tagja.

I.

1. Az új alkotmány preambulumával kapcsolatban a következőket javasoljuk. Nézetünk szerint el kell kerülni azt, hogy a preambulum túlságosan terjedelmes legyen. Egyes közép-kelet európai államok ("reformállamok") új, a rendszerváltást követően elfogadott és hatályba lépett alkotmányának negatív tapasztalataira ezen a területen tekintettel kell lenni. Megítélésünk szerint nemzetközi vonatkozásban, Európában (nem csupán az Európai Unió tagállamaiban) és Európán kívül egyaránt, sem találna kedvező fogadtatásra egy túlságosan hosszú, az ország történelmét részleteiben is bemutató preambulum.

20 Tovább

A Szent Korona-tan

Napjainkban egyre intenzívebben merül fel a Szent Korona-tan alkotmányban történő megemlítésének szükségessége. A Szent Korona valóban meghatározó jelképe a magyar államiságnak, azonban a közgondolkodásban olyannyira kusza és szerteágazó tudás él a Koronáról, hogy bizonyos tényeket mindenképp tisztázni kell ahhoz, hogy a témában valóban érdemi diskurzus indulhasson meg.

Magát a koronát a hagyomány szerint I. István király kérte és kapta meg a pápától, azonban ez a korona vélhetően nem, vagy nem teljesen azonos azzal a koronával, melyet ma Szent Korona néven ismerünk, hiszen ezt valószínűleg csak III. Béla király uralkodása alatt állították össze, sőt az sem kizárt, hogy a Szent István által valóban használt uralkodói fejdísz nem is a pápától érkezett. Mindezek ellenére, még így is a magyar Szent Korona az egyik legrégebbi ép koronázási ékszer Európában. A tetején lévő keresztet valószínűleg csak sokkal később, a XVI. század környékén illesztették a tetejére, az ott lévő Krisztus kép átlyukasztásával. A kereszt elferdülését egyes vélemények szerint az okozta, hogy a koronát egy alkalommal nem megfelelő módon tették be a tárolására szolgáló dobozba.

38 Tovább

Az eredeti 1949. évi XX. törvény

Az 1949-es, "sztálini" magyar alkotmány

A magyar alkotmányfejlődés sajátos vonása, hogy éppen akkor született írott, tartós hatást kifejtő alkotmánya az országnak, amikor elvesztette alkotmányosságát. Az elveiben demokratikus alaptörvény szokatlanul rövid idő alatt, gyakorlatilag a Szovjetunió alkotmányának fordításával készült és vált a Magyar Népköztársaság alkotmányává.


Az 1949. évi XX. törvény, mely a Magyar Népköztársaság Alkotmányaként, ebben a formájában funkcionált egészen a rendszerváltásig, egy rendkívül rövid idő alatt kidolgozott alaptörvény. A Rákosi Mátyás által irányított politikai berendezkedés keretei közt formailag a Minisztertanács által kiküldött alkotmány-előkészítő bizottsága végezte, gyakorlatban ketten, Beér János és Szabó Imre írták meg az alkotmánytervezetet.

Ahogy akkoriban más szocialista országban is, így Magyarországon is az 1936-os szovjet alkotmány mintájára, jórészt ennek fordításaként alkották meg. Az érvelés emellett úgy hangzott, "A Sztálini Alkotmányból merítettük azokat a marxista-leninista tudományos elveket, amelyek érvényesítése nélkül szocialista alkotmányról nem lehet beszélni". A nagy részben fordítás mellett jelen volt néhány önálló, egyedi elem is, kizárólag ezekhez a részekhez írt a "szerzőpáros" magyarázatot. Az alkotmány lényegileg fiktívnek tekinthető, mivel nem állítható, hogy egy "működő" alkotmányról volt szó.

0 Tovább

Kaphassanak-e szavazójogot a határon túli magyarok?


 

Az eredeti interjú a TV2 oldalán tekinthető meg.

0 Tovább

Az első magyar írott alkotmány

A Tanácsköztársaság alkotmánya (1919)

Kevesek számára nyilvánvaló, hogy az első írott magyar alkotmány nem a mai alaptörvényt is jelölő 1949. évi XX. törvény, hanem a Magyar Tanácsköztársaság 1919-es alkotmánya. Igen vérzivataros korszaka ez a XX. századi magyar történelemnek. Meglehetősen keveset tudunk azonban ezekről az időkről annak ellenére, hogy számos érdekességet rejtegetnek, melyek a mai magyar államéletben is éreztetik hatásukat.


Annak ellenére, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország már a XVIII. század végén írott alaptörvénnyel rendelkezett, s példájuk fokozatosan terjedt tovább a világ államaira, hazánknak sokáig egyáltalán nem volt ilyen jellegű alkotmánya. Alkotmánya volt, azonban azt nem egyetlen írott dokumentum tartalmazta, hanem számos régebbi királyi dekrétumban, jogszabálygyűjteményekben, vagy törvényekben együttesen volt fellelhető. Magyarország első - nem csak néhány hónapig hatályos - írott alkotmánya az 1949. évi XX. törvény volt, az úgynevezett sztálini alkotmány. Kevesen tudják azonban, hogy még ezt is megelőzte harminc évvel a Magyarországi Tanácsköztársaság alkotmánya, mely ugyan csak pár hónapig volt hatályos, mégis számos érdekesség merül fel vele kapcsolatban.

0 Tovább

A, mint Alkotmány

blogavatar

Kedves kommentelők! A hozzászólások nem azonnal, hanem moderálás után jelennek meg a bejegyzések alatt. A moderálás nem tartalmi alapon, hanem a kommentek színvonala alapján történik.

Utolsó kommentek