A, mint Alkotmány

Ez a bejegyzés az Igazságszolgáltatás munkacsoport részkoncepciójával kapcsolatos véleményeket gyűjti.

Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság igazságszolgáltatással, alkotmány- és jogvédelemmel foglalkozó munkacsoportjának részkoncepciója négy fő részre tagolható, a bírósági és ügyészi szervezettel, illetve az Alkotmánybírósággal és országgyűlési biztosokkal foglalkozó részre.

A bíróságokról szóló fejezetben a munkacsoport fontosnak tartja továbbra is biztosítani a bírák függetlenségét, így a garanciális szabályokat megtartani, mint például a bírói ítéletek nyilvánosságának korlátozásokat tűrő alapelvét is. Míg új rendelkezésként lefektetné, hogy az igazságszolgáltatás költségeinek fedezetét külön fejezetben biztosítsa a központi költségvetés.

Ez a bejegyzés a Kormányzati rendszer és a hatalomgyakorlás formái munkacsoport részkoncepciójáról szóló véleményeket gyűjti.

Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság e munkacsoportjának koncepciójától, eltekintve még a választások körüli találgatások idejétől, nem várt senki radikális változtatásokat, és ehhez mérten nem is okoz nagy meglepetést javaslatuk, azonban ha jobban szemügyre vesszük az összetett munkaanyagot, láthatjuk, hogy a sok kisebb-nagyobb változtatás révén mégis jelentős módosítást jelentene a ma hatályos alaptörvényhez képest, ha a konszenzusos 24 pontban összefoglalt változtatások átültetésre kerülnének az új alkotmányba.

Azonban egy igen komoly változtatás lehetősége mégis felmerült, amely ugyan csak a harmadik pont "B" változatába került be, ez pedig a sokat emlegetett második kamara felállítása. A szenátus vagy felsőház a jelentősebb társadalmi súlyú egyházak, nemzeti és etnikai kisebbségek, tudományos testületek (mint a Magyar Tudományos Akadémia vagy a szakmai kamarák) egyetemek, illetve kiemelkedő súlyú társadalmi szervezetek képviseletét látná el, továbbá a területi érdekeket is képviselné, a megyei önkormányzatok reprezentációja, vagy közvetlenül a megyék által választott képviselők útján. Emellett az államfőnek is lenne korlátozott lehetősége a tudományos, kulturális, vagy politikai élet szereplőinek delegálására, továbbá egyszeri vétójoggal élhetne, de sem a költségvetés elfogadása, sem bizalmi kérdés felvetése esetében nem hozhatna döntést.

Ez a bejegyzés a Helyi önkormányzatok munkacsoport részkoncepciójáról szóló véleményeket gyűjti.

Az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottságának a helyi önkormányzatokkal foglalkozó munkacsoportja részkoncepciójában nem szorgalmaz túlzottan nagy változtatásokat.

A munkacsoport részkoncepciójából kitűnik, hogy alapjaiban véve nem tartják indokoltnak a jelenlegi önkormányzati struktúra átalakítását.

Ez a bejegyzés az Alapvető emberi és polgári jogok munkacsoport részkoncepciójáról szóló véleményeket gyűjti.

Az alkotmány-előkészítő eseti bizottságának az alapvető jogokkal és kötelezettségekkel foglakozó munkacsoportjának az új alaptörvényre vonatkozó részkoncepciójának legtöbb pontjában a pártok között konszenzus alakult ki, azonban néhány megosztó kérdés esetében részletesebb szabályozásra vonatkozó igény van jelen egy vagy több ellenzéki párt részéről, vagy épp egyértelműen fennáll a véleménykülönbség az adott témában.

Nincs vita a pártok között abban, hogy a teljes alapjogi szabályozásnak az első fejezetbe kell kerülnie, így az alapvető jogokat és kötelezettségeket egységesen egy-egy fejezetben vennék sorra, az alkotmánybíróság gyakorlatban előforduló "szükségességi-arányossági" teszt kritériumának beépítésével, melynek az Alkotmány 8.§-ának értelmezése nyújtott kiindulópontot. Mindamellett a visszaható hatályú jogszabályalkotás tilalmát is lefektetnék az új alkotmányban, és ezzel kapcsolatban az MSZP már egy definíciót is javasolt saját szakmai álláspontjában.

Ez a bejegyzés az Közpénzügyek munkacsoport részkoncepciójáról szóló véleményeket gyűjti.

Az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottságának a közpénzügyekkel foglalkozó munkacsoportjának az új alaptörvényre vonatkozó részkoncepciója több olyan kérdéssel is foglalkozik, melyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni a vita során.

A munkacsoporti részkoncepció nem szövegtervezet, mindenekelőtt ezt fontos leszögezni. A dokumentum tükrözi a bizottság munkacsoportjának álláspontját bizonyos kérdésekben, jól látszik, inkább elvekről, mint konkrét tervekről beszélhetünk.

Ez a bejegyzés az Alkotmányos alapértékek munkacsoport részkoncepciójáról szóló véleményeket gyűjti.

Az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottságának az alkotmányos alapértékekkel foglalkozó munkacsoportjának az új alaptörvényre vonatkozó részkoncepciója számos olyan megállapítást tesz, melyet a témában folytatott vita során mindenképp figyelembe kell venni, hiszen ezek jelölik ki a jövőbeli diskurzus kereteit.

A dokumentum leszögezi, hogy az 1989-90-es átalakulás, valamint az ekkor és azóta is követett értékek, mint a parlamentáris demokrácia, a köztársasági államforma, a többpártrendszer, a hatalommegosztás, a piacgazdaság, vagy a szabad választások mindenképp megőrzendőek és átveendők az új alaptörvénybe is. Mindezek értelmében, nem valószínű, hogy az államforma, vagy a legalapvetőbb államszervezési elvek gyökeresen változnának meg a későbbiekben.