A, mint Alkotmány

Minden országnak más és más a zászlója, van, amelyik egyszerűbb, pár színből álló és van, amelyik több színből álló díszesebb forma. Különbséget tehetünk köztük akként is, hogy a színük sávokban öltenek e formát vagy más motívum, címer vagy egyéb minta társaságában. Mindegyik más és egyben egyedi is.

Ausztria

A zászló három egyenlő sávból áll, amelyek piros-fehér-piros sorrendben követik egymást. Ez a lobogó a világ egyik legrégebben használt zászlaja.
Amikor valaki az osztrák zászlóra pillant, valószínűleg legelőször a Habsburg ház jut róla az eszébe. De meglepő módon a zászló története messze elkerüli az 1278-tól kezdve uralmon lévő Habsburgokat. A zászlót a mai formájában először 1230-ban használták. Az utolsó Babenberg herceg, II. Frigyes alkotta meg ezt a trikolort, amellyel az volt a szándéka, hogy tovább függetlenítse uradalmát a német-római császártól.

Belgium

Belgium zászlaja három egyenlő, függőleges sávból áll, amelyek fekete, sárga és piros színűek. A belga nemzeti zászló szinte egyidős az állammal. Miután 1830-ban Belgium kivívta függetlenségét Hollandiától, 1831. január 23-án hivatalosan is elfogadták a jelenlegi lobogót nemzeti jelképükké. Azóta annyit változtattak rajta, hogy a sávokat elforgatták.

A nemzeti és állami ünnepek, valamint a munkaszüneti napok száma manapság nem sokszor ad vitára okot, azonban ha csak kicsivel tekintünk vissza az időben, például a rendszerváltás időszakára gondolva, sokan még ma is a legfontosabb szimbólumok egyikének tartják, hogy "visszakapta" a magyar állam saját ünnepeit, saját tradícióját.

Mint ahogy a bevezetés is sugallja, egy ország tradíciója, szimbólumai által válik nemzetté, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy rendelkezzen olyan ünnepekkel, melyek meghatározzák identitását, legyen az a vallásban gyökeredző, globális vagy nemzeti ünnep.