Az Alkotmánybíróság megítélése során a magyar szakirodalomban nagymértékben ellentmondó véleményeket találhatunk. Egyik ilyen kérdés a hatáskörét, jogkörét érinti, melyek kapcsán megállapíthatjuk, hogy világviszonylatban a magyar alkotmánybíróság jogköre igen széles. Ezt részben kiegészítő vélemény szerint csupán egyoldalúság jellemzi a hatáskörök elosztását, eszerint csupán egyes hatásköreiben tág az Alkotmánybíróság jogköre.
Az Alkotmánybíróság jogköreit a következők szerint oszthatjuk fel: előzetes normakontroll, utólagos normakontroll, jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata, alkotmányjogi panasz, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata, hatásköri összeütközés, az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése és az egyéb eljárások.
Előzetes normakontrollról akkor beszélünk, amikor az országgyűlés által elfogadott törvényt megküldik a köztársasági elnöknek aláírásra. Az aláírás azonban elmarad, ugyanis a köztársasági elnök alkotmányellenesnek találja, és megküldi az Alkotmánybíróságnak. Ilyen esetben az Alkotmánybíróság soron kívül dönt. Az előzetes normakontroll előkerül abban az esetben is, amikor az Országgyűlés az ügyrendjét, más szóval Házszabályát az Alkotmánnyal való összhangjának vizsgálata céljából megküldheti az Alkotmánybíróságnak.
Az utólagos normakontroll az Alkotmánybíróság legáltalánosabb, közvetlenül az Alkotmányból következő hatásköre. Egy jogszabály alkotmányossági vizsgálatát bárki kérheti mindenféle érdekeltség nélkül. Ha a vizsgálat után azt állapítják meg, hogy az adott jogszabály alkotmányellenes, megsemmisítik. Ilyen eseteknél az alkotmánybírósági határozat közzétételével veszíti hatályát a megsemmisített norma, viszont ez a már létrejött jogviszonyokat nem érinti. Némely esetekben az Alkotmánybíróság elrendelheti a vizsgált szabály visszamenőleges vagy későbbi időpontban történő megsemmisítését.
A jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata eseténazt vizsgálja az Alkotmánybíróság, hogy a nemzetközi szerződés rendelkezéseinek megfelel-e egy adott magyar jogszabály. Ez az Alkotmánynak arra a rendelkezésére vezethető vissza, mely szerint a Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját [7. § (1)].
Az alkotmányjogi panasz esetén hatvan napos határidőn belül az élhet, akinek már más jogorvoslati lehetősége nem áll rendelkezésre, és akinek az Alkotmányban biztosított joga alkotmányellenes jogszabály alkalmazásával sérült.
Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata esetén, ha az Alkotmánybíróság hivatalból, illetőleg bárki indítványára azt állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő, a mulasztást elkövető szervet felhívja feladatának teljesítésére, meghatározott határidő tűzésével. Alkotmányellenes mulasztás esetén az Alkotmánybíróság nem csak megállapítja a mulasztás tényét, hanem arra is utal, hogy a jogalkotónak milyen tartalmú rendelkezést kell alkotnia, és határidőt szab a jogalkotónak a mulasztás pótlására.
Hatásköri összeütközés megállapítására irányuló indítványok száma igen csekély. Ilyen esetekben az Alkotmánybíróság dönt az állami szervek, továbbá az önkormányzatok közötti, illetve az önkormányzat és az állami szervek közötti hatásköri összeütközés kérdésében.Az ilyen ügyek eldöntésére az Alkotmánybíróság más hatásköreiben - utólagos normakontroll, alkotmányértelmezés - kerül sor, ugyanis a hatásköri összeütközés feloldására irányuló hatáskör nem ad lehetőséget a hatalmi ágak közötti alkotmányos konfliktus feloldására.
Az Alkotmánybíróság feladata az Alkotmány rendelkezéseinek az értelmezése, az ott megjelölt kiemelt közhatalmi szereplők kérésére. A normakontroll alkalmazása során minden esetben szükséges a kapcsolódó alkotmányi rendelkezések értelmének a vizsgálata, feltárása, amivel segítik egy adott szabály alkotmányellenességének megállapítását vagy épp alkotmányellenességének hiányát.
Az Alkotmánybíróság egyébbeljárásai körébe sorolhatjuk a köztársasági elnök közjogi felelősségének megállapítását, az alkotmányellenesen működő helyi képviselőtestületek feloszlatásának előzetes véleményezését. Nem utolsó sorban az Alkotmánybíróság jogorvoslati fórum az OVB és az Országgyűlés népszavazási kezdeményezések tárgyában hozott döntésével szemben.
Bene László
Utolsó kommentek