Elkészült a Fidesz-KDNP alkotmánytervezete.  A dokumentum természetesen még nem szükségszerűen azonos a majd elfogadásra kerülő alaptörvénnyel, mégis számos konkrétum kikövetkeztethető belőle, már csak azért is, mert – figyelembe véve, hogy az Országgyűlés legnagyobb frakciójának támogatása áll az irat mögött – ennek a tervezetnek van a legnagyobb esélye arra, hogy kisebb nagyobb módosításokkal elfogadásra kerüljön. A dokumentum négy részből, a Nemzeti hitvallás, vagy Nemzeti Nyilatkozat, az Alapvetés, a Szabadság és felelősség, valamint Az állam címűekből áll.

A teljes tervezet ezen a linken olvasható.

Az első, Nemzeti hitvallás, vagy Nemzeti nyilatkozat címet viselő fejezet – mely tulajdonképpen az új alkotmány preambuluma lenne – váltotta ki már a tervezet nyilvánosság elé kerülése óta eltelt viszonylag rövid idő alatt is a legtöbb kritikát. Az alaptörvény a Himnusz első sorával („Isten áldd meg a magyart!”) kezdődne, mely ugyan Isten nevének említésével vallási utalást tartalmaz, azonban mottóként így sem övezheti különösebb nemtetszés, hiszen a szóban forgó sor a nemzeti Himnusz részeként már eddig is szerepelt hazánk nemzeti jelképei közt.

Ezt követően, a dokumentum első része említést tesz például Szent István királyról, mint Magyarországot a keresztény Európa integráns részévé tevő uralkodóról. Mindez azért lehet érdekes a későbbiekben, mert a Magyar Szocialista Párt az ezredfordulón például éppen azért utasította el a Dávid Ibolya nevével fémjelzett alkotmánytervezet, mert az az államalapítót nem I. István néven, hanem Szent Istvánként említve, vallási utalást tartalmazott. A most napvilágra került tervezet mindezeken felül a kereszténység nemzetmegtartó szerepét is kiemeli.

Szerepel a részben a Szent Koronára történő hivatkozás is, oly módon, hogy abból a Szent Korona-tan környező országokat esetleg sértő áthallásaira semmiképp se lehessen következtetni sem. A tervezet tartalmaz egy olyan passzust is, mely kijelenti: „Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk.” Ez a II. világháborút követő demokratikus éveket hagyja figyelmen kívül. Ebben az időszakban kiáltották ki hazánkban a köztársaságot, valamint kötötte meg Magyarország a II. világháborút lezáró békeszerződést.

A tervezet első részét ért kritikákkal kapcsolatban mindenképp fontos megjegyezni azonban azt, hogy – mint az alaptörvény preambuluma – az nem tartozik a törzsszövegbe, inkább csak az alkotmány szellemiségét alakítja.

Az ezt követő, Alapvetés című fejezet rendelkezne például arról, hogy hazánk neve a későbbiekben Magyarország legyen. Az ország neve a jelenleg hatályos alkotmány szerint Magyar Köztársaság, hazánk ezen a néven tagja nemzetközi szervezeteknek. Fontos leszögezni, hogy ha az ország hivatalos nevéből ki is kerül a köztársaság szó, az korántsem jelenti a köztársasági berendezkedés feladását. Ahogyan a tervezet is kijelenti, az államforma köztársaság.

Más tekintetben az a fejezet nem tartalmaz különösebb, tartalmi változásokat. A megye helyett a vármegye megnevezést használja, rendelkezik például a családok, valamint a magyar nyelv védelméről is. Utóbbihoz hozzáteszi a kisebbségi nyelvek tiszteletben tartását. A tervezet szerint bekerülne az alkotmányba a férfi és nő között kötött házasság védelme is.

Érdekesség, hogy e fejezet O cikke szinte az egyetlen olyan rész a dokumentumban, mely a környezetvédelemmel foglalkozik.

A harmadik, Szabadság és felelősség címet viselő rész a szabadságjogokkal foglalkozik, védi az emberi méltóságot. A Fidesz-KDNP alkotmánytervezetének jogkatalógusa huszonkilenc cikkből áll, tehát valamivel hosszabb, mint a jelenleg hatályos alkotmány azonos fejezete.

Az államszervezetről szóló részben sem történt érdemi változás, leszámítva, hogy a köztársasági elnöknek akkor is jogában állna a parlament feloszlatása, ha az az adott év március 31-ig nem fogadja el a költségvetést. Számos pejoratív jövendölésnek ellentmondva, a konstruktív bizalmatlansági indítvány és a köztársasági elnök Országgyűlés általi választása sem változna meg. Az Alkotmánybíróság hatáskörei tekintetében azonban a jelenleg hatályos alkotmányszöveget integrálta a tervezet, a Lázár János-féle módosítás tehát változatlanul az alaptörvény része lenne.

Ezeken felül a fejezet elvégzi azokat a finomhangolásokat, melyekre tagadhatatlanul szükség volt, ilyen például az Kormány és az Országgyűlés uniós ügyekben történő együttműködésének szabályozása, valamint a jelenlegi alkotmányból teljesen hiányzó, Közpénzügyek témakört is kielégítően tárgyalja.

Érdekesség, hogy annak ellenére, hogy többen azt hangoztatták, hogy a jelenleg hatályos alkotmányban is felesleges a szükségállapotra, rendkívüli állapotra, vagy megelőző védelmi helyzetre alkalmazott szabályok tárgyalása, ez a rész bővült még bővült is a tervezetben.

Az iratban alapos környezetvédelmi passzusok sincsenek. Ez talán lehetőséget adhat arra, hogy ha akár a Lehet Más a Politika párt a kormányerők számára is elfogadható javaslatokat dolgoz ki a tárgyban, az a normaszövegbe épüljön.