A, mint Alkotmány

meghívó

Komment 0 Reblog! 0

Interjú Szili Katalinnal - videó

Címkék: interjú, Szili Katalin, alkotmány, videó

Komment 0 Reblog! 0

Interjú Szili Katalinnal

Címkék: interjú, alkotmány

Szili Katalin: Ha nem rúgják fel az asztalt az elején az ellenzéki pártok, akár 4/5-ös támogatottságot is élvezhetne az új alkotmány.

"Kétharmados többség mellett elegáns lett volna, ha négyötöddel alkotmányoznának, hogy kitárják a kapukat és kifejezhesse az ellenzék is azokat az értékeket, melyeket a készülő alkotmányban szeretnének látni" - nyilatkozta Szili Katalin volt házelnök az alkotmany.postr.hu bogoldalnak adott interjújában. "Erre reális esély is lett volna, ha nem rúgja fel az ellenzék az elején az asztalt" - fűzte hozzá. A korábbi MSZP-s politikus elmondta, szerinte egy olyan alkotmányt kellene elfogadni, mely kiállja az idő próbáját és évtizedekre szól. A társadalmi egyeztetés szempontjából Szili szerint is "felmerül némi hiányérzet", és mindenkit meg kell szólaltatni, az egyházaktól kezdve egészen a civil szervezetekig, hogy mindenki magáénak érezhesse a készülő alkotmányt.

 

"A preambulumnak van egy nagyon fontos funkciója az ünnepélyességén túl, akár a Himnusznak. Ha meghalljuk, átjárja az embert egy olyan közösségi érzés, ami csak a miénk. Fontos, hogy a kereszténység bekerüljön, hiszen a gyökereinket jelenti, és ha a történelmi múltunkat tekintjük, megkerülhetetlen" – vélekedett Szili a preambulumról. A választójog kérdésében szerinte csak az alkotmány elfogadása után lesznek majd éles viták. Az ezzel kapcsolatos kérdésekre úgy kell választ adni, hogy ne lehessen a nemzetet azokra osztani, akik elkötelezettek a nemzet iránt és azokra, akik nem. Fontos, hogy a megoldás, mint a határon túl és a határon innen élők számára egyaránt elfogadható legyen - tette hozzá Szili Katalin.

 

Komment 0 Reblog! 0

Interjú Lánczi Andrással

Címkék: interjú, alkotmány, Lánczi András

Lánczi András, a Corvinus Egyetem politikatudományi tanszékének vezetője szerint az LMP és az MSZP pártpolitikai érdekek miatt nem vesz részt az alkotmányozás folyamatában. A jelenlegi, '89-es alkotmány célja a stabilitás és az átmenet megteremtése volt, ezt a feladatát megfelelően megoldotta. Az Alkotmánybíróság jogköreivel kapcsolatban kiemelte, hogy pusztán azok csökkentése miatt nem beszélhetünk a demokrácia leépítéséről.

Az első kérdés a jelenlegi, 1989-es alkotmányra vonatkozik. A jelenlegi hatályos alaptörvény megalkotásában részt vevő ellenzéki szervezeteknek senki sem adott felhatalmazást ennek megalkotására, ebből adódóan illegitimnek tekinthetjük-e?

Komment 0 Reblog! 0

Elkészült a Fidesz-KDNP alkotmánytervezete. A dokumentum természetesen még nem szükségszerűen azonos a majd elfogadásra kerülő alaptörvénnyel, mégis számos konkrétum kikövetkeztethető belőle, már csak azért is, mert - figyelembe véve, hogy az Országgyűlés legnagyobb frakciójának támogatása áll az irat mögött - ennek a tervezetnek van a legnagyobb esélye arra, hogy kisebb nagyobb módosításokkal elfogadásra kerüljön. A dokumentum négy részből, a Nemzeti hitvallás, vagy Nemzeti Nyilatkozat, az Alapvetés, a Szabadság és felelősség, valamint Az állam címűekből áll.

A teljes tervezet ezen a linken olvasható.

Az első, Nemzeti hitvallás, vagy Nemzeti nyilatkozat címet viselő fejezet - mely tulajdonképpen az új alkotmány preambuluma lenne - váltotta ki már a tervezet nyilvánosság elé kerülése óta eltelt viszonylag rövid idő alatt is a legtöbb kritikát. Az alaptörvény a Himnusz első sorával ("Isten áldd meg a magyart!") kezdődne, mely ugyan Isten nevének említésével vallási utalást tartalmaz, azonban mottóként így sem övezheti különösebb nemtetszés, hiszen a szóban forgó sor a nemzeti Himnusz részeként már eddig is szerepelt hazánk nemzeti jelképei közt.

Komment 0 Reblog! 0

Gulyás Gergely a Duna TV Hattól nyolcig című műsorában

Címkék: alkotmány, Gulyás Gergely, Duna TV

Gulyás Gergely, az alkotmány előkészítő eseti bizottság alelnöke ma reggel volt vendége a Duna Tv Hattól Nyolcig című műsorának, ahol többek közt beszélt a gyermekek után járó szavazati jog, a preambulum, valamint a Magyar Köztársaság elnevezés megváltoztatásával kapcsolatos kérdésekről. Illetve szó volt az ellenzék jelenlegi ellentmondásos viselkedéséről, az alkotmányozás vitájától való távolmaradásukról. A műsorban elhangzott, hogy a gyermekek után járó plusz szavazat kérdésében mindenképp a nemzeti konzultáció során beérkezett állampolgári véleményre alapozzák a tervezetet, akár módosítva az eredeti koncepciójukon.  Az ország elnevezésére vonatkozó elképzelésekkel összefüggésben pedig megtudtuk, nem tervezi a frakció a tervezetében az ország elnevezésének megváltoztatását, ahogy azt Gulyás is elmondta, az ország elnevezése ma is Magyarország, nem igényel semmiféle módosítást.

A teljes interjú itt megtekinthető, az index.hu beszámolója ezen a linken érhető el.

Komment 0 Reblog! 0

Az új alkotmány szövegezői még február folyamán kérdőíveket juttatnak el a legtöbb magyar háztartásba, hogy az állampolgárok véleményét kérjék az új alaptörvény egyes témái tekintetében. Ennek megfelelően, az ország lakosságának akkor is megadatik az alkotmányozók munkájába való - bizonyos mértékű - beleszólás joga, ha a készülő dokumentumot esetleg nem fogja népszavazás megerősíteni.

A kérdőív nyolcadik kérdése a határon túli magyarokkal való közösségvállalás fontosságára kérdez rá. Az e kérdéssel kapcsolatos véleményeket gyűjti ez a bejegyzés, valamint - a blog lehetőségeihez mérten - szeretnénk helyet adni egy a kérdést értelmező eszmecserének, vitának is.

Komment 0 Reblog! 0

Hová fejlődhet egy demokrácia? Előre- vagy visszalépést jelentene, ha a gyermekes nagykorúak extra szavazatot kapnának? A napokban Szájer József, EP-képviselő vetette fel az ötletet, mely máris nagy port kavart a közbeszédben.

A téma a siófoki Fidesz-KDNP frakcióülésén került elő, de nem teljesen újkeletű. Révész Máriusz 2007-ben vetette fel ezt a kérdést[1], arra hivatkozva, hogy e megoldás növelné a gyermeket nevelő családok érdekérvényesítő képességét, azonban a Fidesz akkor nem foglalkozott a témával hangsúlyosabban. Azonban jelen helyzetben a kormányzó pártszövetség a politikai és közhatalmi pozíciójából adandó lehetőségre támaszkodva, akár komolyan is vehetné ezt az elképzelést és az alkotmánnyal kapcsolatos kérdőíven érkezett válaszok alapján kidolgozhatna egy, a választójogi törvényt módosító javaslatot. A nyilatkozatok alapján maga a kérdés még messze nem eldöntött, a kormánypártok célja a témával kapcsolatos diskurzus beindítása lehet - s partnerre találhatnak a Nagycsaládosok Országos Egyesületében.

Komment 2 Reblog! 0

Interjú Torgyán Józseffel - videó

Címkék: alkotmány, Torgyán József, interjú, videó

Komment 2 Reblog! 0

Aki nem vesz részt az alkotmányozás folyamatában, nemzetellenes bűntettet követ el, még ha azt is hiszi, ezzel egy nemzetmentő feladatot hajt végre - nyilatkozta Torgyán József az alkotmany.postr.hu blogoldalnak adott interjújában. A volt kisgazda pártelnök alapjában véve elfogadhatónak tartja az alkotmányelőkészítő-bizottság által összeállított koncepciót, mely azonban tartalmaz "trehány megfogalmazásokat". "Nem értem, hogy engedhetett meg magának ilyet Salamon László" - fűzte hozzá az egykori politikus. Torgyán támogathatónak ítélte, hogy az új alkotmányt - Deák Ferenc húsvéti üzenetének mintájára - Húsvéthétfőn fogadják el, és hogy preambulumában utalás történjen ne csak magára a Szent Koronára, hanem a Szentkorona-tanra is.

Komment 1 Reblog! 0

Bőven marad a most hatályos szövegből is a tavaszra tevezett új alkotmányban. Gulyás Gergely fideszes képviselő szerint - mivel pártja királyság és prezidenciális rendszer bevezetését sem tervezi - az államszervezetre vonatkozó részekből kis átpofozással sok minden átmenthető. A többi viszont az összes javaslat figylembe vételével az ő és Szájer József fogalmazásában nyeri el a végső formáját.

A teljes interjú itt olvasható.

Komment 1 Reblog! 0

2011. február 16.-án került megrendezésre az új alkotmányról szóló konferencia, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karán. A rendezvény érdekességét az szolgáltatta, hogy csak politikusok vitáztak egymással. A Fidesz képviseletében Gulyás Gergely, a KDNP részéről Salamon László, az LMP soraiból Schiffer András, Az MSZP frakcióból Bárándy Gergely vett részt, míg a Jobbikot Gaudi-Nagy Tamás képviselte. A moderátor szerepét Dr. Jakab András töltötte be.

Az első és egyik legfontosabb kérdés egy új alkotmány szükségességére vonatkozott. Gulyás Gergely kiemelte, hogy csak ezen a fórumon van lehetősége az MSZP és az LMP felvetéseire reagálnia, mivel azok a parlamenti vitában nem vesznek részt. Gulyás szerint alkotmányozási kényszer nincs, az csak 1949-ben volt, azonban mindenképpen szükséges egy új alkotmány elfogadása. Az új alaptörvény tartalmaznia fogja azokat a részeket, ami a jelenlegi alaptörvényben jól működött és kiállta az idő próbáját; példának okáért az államszervezetre vonatkozó részeket említette, ahol nem kell komoly változásokra számítani.

Komment 2 Reblog! 0

Az Alkotmánybíróság eljárása

Címkék: Alkotmánybíróság, alkotmány, eljárás

Az Alkotmánybíróság ügyrendjéről 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat rendelkezik.

A polgári perrendtartást kell megfelelően alkalmazni az Alkotmánybíróság eljárásában a jogi képviselet, az anyanyelvhasználat és a bírák kizárása tekintetében, speciális rendelkezések hiányában.

Az Alkotmánybíróság eljárása írásbeli indítvánnyal indul, melyet közvetlenül a szerv előtt kell előterjeszteni. Az Alkotmánybíróság Hivatala látja el az ügyvitel és előkészítés teendőit. A hivatal élén a főtitkár áll.

Komment 0 Reblog! 0

Villáminterjúk az Alkotmányról az Örs vezér téren

Címkék: villáminterjú, alkotmány, Örs vezér tere

Komment 0 Reblog! 0

Dr. Jakab András alkotmánytervezete

Címkék: alkotmány, alkotmánytervezet, Dr. Jakab András

E blog célja az alkotmányozással kapcsolatos párbeszéd elősegítése, viták élénkítése, vélemények és ellenvélemények megismerése és megismertetése. Dr. Jakab András egyetemi docens, a PPKE-JÁK tanára az elmúlt héten egy általa készített normaszöveg-tervezetet ismertetett, melyet jó vitaalapnak tartunk, ezért bevezetőjét az alábbiakban közzétesszük. A teljes szöveg elérhető ezen a linken.

Komment 7 Reblog! 0

Első kérdésünk a jelenlegi alkotmányszöveg keletkezésére vonatkozik, ezen belül is azt szeretnénk tudni, hogy a rendszerváltást előkészítő alkotmánymódosító csomag pontjait illetően mi volt az Ellenzéki Kerekasztal eredeti álláspontja, és mennyire ütközött ez az MSZMP törekvéseivel.

Az Ellenzéki Kerekasztal kiinduló álláspontja az volt, hogy nem akarunk átfogó alkotmánymódosítást, hanem csak annyit akarunk változtatni az Alkotmányon, amennyi a szabad választások megtartásához feltétlenül szükséges. Ennek két oka volt. Az elméleti oka, hogy a rendszerváltó tárgyalások nem a nép által legitimált politikai erők között folytak, hiszen ilyenek egyáltalán nem voltak. Megjegyzem, a szabad választások utólag legitimálták a tárgyalásokban résztvevő politikai erőket, s így a tárgyalások produktumait, nem utolsósorban az átfogó alkotmánymódosítás útján létrejött köztársasági Alkotmányt is.

Komment 2 Reblog! 0

Sok olyan véleményről hallani, melyek szerint az alkotmány preambulumába valahogyan bele lehetne venni a rendszerváltásra történő utalást. Ön szerint érdemes lenne ezt megpróbálni? A rendszerváltás mai társadalmi megítélése lehetővé teszi ezt?

Különbséget kell tenni a közvélemény indulatból fakadó megítélése, no meg az ehhez igazodó aktuálpolitika és az alkotmányozó hatalom felelőssége között. Kétségtelen, hogy a rendszerváltás ma nem igazán népszerű. Sokan csalódtak a rendszerváltásban. Az emberek nagy része azt gondolta, hogy ha jön a nyugati demokrácia, akkor azonnal beköszönt a nyugati jólét is. Megjegyzem, ezek a várakozások ugyan irreálisak voltak, de húsz év elteltével már valóban indokolt az elégedetlenség.

Komment 1 Reblog! 0

Az MTV Ma reggel című műsorának volt a vendége Gulyás Gergely (Fidesz), a parlament Alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnöke. Az alkotmányozással kapcsolatban elhangzott, április 25-e kiemelt dátum lesz a zajló alkotmányozási folyamatban, de addig is hátra van az alkotmány-koncepció alapján elkészülő szövegtervezet parlamenti vitája. A vita célja az érdekek összehangolása, az egységes formátum kialakítása. A szimbolikus jelentőségű tartalmak mellett a fontos alkotmányos intézmények szabályozása - így többek közt az Alkotmánybíróságé is - a megfelelő terjedelemben és részletességében kerül kidolgozásra. A koncepció több kérdésben is módosítható és módosítandó a vita folyamán, így például a jövőbeni alkotmánymódosítási eljárási megoldások is. Az ellenzéki pártok részvétele a vitában a korábbi konstruktív eseti bizottsági munka ellenére kérdéses, az LMP részéről az MSZP mellé való felzárkózás, az MSZP részéről pedig a Gyurcsány Ferenc vezette csoport erejének nagysága hathat a közös konstruktív vita ellen.

 

Az interjúról készült videó megtekinthető az MTV videótárában, az alábbi linken:

http://premier.mtv.hu/Hirek/2011/01/20/08/Kozelednek_az_allaspontok_alkotmanyozas_ugyeben_.aspx

Komment 0 Reblog! 0

Bárándy Gergely interjú - videó

Címkék: interjú, alkotmány, Bárándy Gergely, MSZP

Komment 0 Reblog! 0

Interjú Bárándy Gergellyel az új Alkotmányról

Címkék: alkotmány, Bárándy Gergely, Szent Korona, állampolgárság

Van-e jelenleg alkotmányozási kényszer Magyarországon?

Kényszerről biztos, hogy nem beszélhetünk, úgy tudom, a jobboldali képviselők is osztják ezt a véleményt, maga Salamon Elnök Úr is ezen a véleményen van. Azon, hogy egy jogállam működtetéséhez alapvetően megfelel a 89-es alkotmány. Tudom, hogy a száma alapján sokan 49-es alkotmányról beszélnek, de a zászlón és a himnuszon kívül gyakorlatilag semmi nem maradt változatlan 89 után, ebben, az elfogadásának évét tekintve 49-es alkotmányban. Azt gondolom tehát, hogy tartalmilag nyugodtan beszélhetünk 89-es alkotmányról. Ez az alkotmány betöltötte, és be is tölti a szerepét. Szólhatnak érvek amellett, hogy új alkotmányt fogadjon el az Országgyűlés, de alkotmányozási kényszerről biztos, hogy nem beszélhetünk. A jelenlegi alkotmányban, mind az állampolgári jogok, mind az alapjogok, mind pedig a demokratikus állami berendezkedés garanciarendszere szerepel. Sőt azt tudom mondani - ismerve a koncepciót - az én meglátásom szerint pontosabban és jobban, mint az új alkotmányban fog.

Komment 1 Reblog! 0

Európai országok zászlói

Címkék: országok, zászló, lobogó, címer

Minden országnak más és más a zászlója, van, amelyik egyszerűbb, pár színből álló és van, amelyik több színből álló díszesebb forma. Különbséget tehetünk köztük akként is, hogy a színük sávokban öltenek e formát vagy más motívum, címer vagy egyéb minta társaságában. Mindegyik más és egyben egyedi is.

Ausztria

A zászló három egyenlő sávból áll, amelyek piros-fehér-piros sorrendben követik egymást. Ez a lobogó a világ egyik legrégebben használt zászlaja.
Amikor valaki az osztrák zászlóra pillant, valószínűleg legelőször a Habsburg ház jut róla az eszébe. De meglepő módon a zászló története messze elkerüli az 1278-tól kezdve uralmon lévő Habsburgokat. A zászlót a mai formájában először 1230-ban használták. Az utolsó Babenberg herceg, II. Frigyes alkotta meg ezt a trikolort, amellyel az volt a szándéka, hogy tovább függetlenítse uradalmát a német-római császártól.

Belgium

Belgium zászlaja három egyenlő, függőleges sávból áll, amelyek fekete, sárga és piros színűek. A belga nemzeti zászló szinte egyidős az állammal. Miután 1830-ban Belgium kivívta függetlenségét Hollandiától, 1831. január 23-án hivatalosan is elfogadták a jelenlegi lobogót nemzeti jelképükké. Azóta annyit változtattak rajta, hogy a sávokat elforgatták.

Komment 0 Reblog! 0

Nemzeti ünnepek, munkaszüneti napok Európában

Címkék: ünnep, munkaszüneti nap, Európa, országok

A nemzeti és állami ünnepek, valamint a munkaszüneti napok száma manapság nem sokszor ad vitára okot, azonban ha csak kicsivel tekintünk vissza az időben, például a rendszerváltás időszakára gondolva, sokan még ma is a legfontosabb szimbólumok egyikének tartják, hogy "visszakapta" a magyar állam saját ünnepeit, saját tradícióját.

Mint ahogy a bevezetés is sugallja, egy ország tradíciója, szimbólumai által válik nemzetté, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy rendelkezzen olyan ünnepekkel, melyek meghatározzák identitását, legyen az a vallásban gyökeredző, globális vagy nemzeti ünnep.

Komment 1 Reblog! 0

Napjainkban igen aktívan jelen van a közbeszédben a hazai Alkotmánybíróság, vagy az alkotmánybíráskodás általános kérdésköre. A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága világszinten is kiemelkedően széles hatáskörrel rendelkezik, s figyelembe véve, hogy hazánkban az Országgyűlés épp egy új alaptörvény elkészítésén fáradozik, több szempontból is látszik, mennyire fontos az alkotmánybíráskodás különböző modelljeinek szemügyre vétele. E cikk ennek jegyében igyekszik számba venni az alkotmánybíráskodás legalapvetőbb struktúráit.

Az alkotmánybíráskodásra, mint a törvényalkotó által alkotott törvények valamely, a törvénynél magasabb szintű norma alapján történő felülvizsgálatára tulajdonképpen már az ókorban is találunk példákat. A kérdéskör az ezerhatszázas évek elején került ismét napirendre, amikor a brit Lord Coke felvetette, hogy a brit uralkodó által alkotott törvényeknek felülvizsgálhatóaknak kell lenniük a bíróságok által, hiszen csak így elkerülhető a törvényhozó hatalom önkényeskedése. A felvetés azonban a dicsőséges (1689) forradalom győzelmét követően elsikkadt, hiszen a választott parlamenttől már kevésbé féltették szabadságukat az alattvalók, mint a forradalom előtt az uralkodótól.

Komment 0 Reblog! 0

Összeállította: Szilágyi Zsolt / Körösi Csoma Sándor polgári kör vezetője

A következő oldalak a alkotmany.postr.hu honlapon megjelölt hét témakörben foglalt össze gondolatokat, javaslatokat az Új Alkotmány megalkotói részére. Cirka 300 "cédula" állt rendelkezésre. A gondolatokat, azaz a cédulákat a szerkesztő barátai, rokonai, polgári körös társai és saját maga állították elő. A témakörök, vélemény nyilvánítási lehetőségek a következők:

1. Az Alkotmányosság védelme.

2. Alkotmányos alapértékek.

3. Az állam.

4. Az állampolgárok jogai és kötelességei.

5. A jogállamiság alapmércéje.

6. Közpénzügyek, az állam pénzügyei.

7. Helyi önkormányzatok Magyarországon.

Komment 6 Reblog! 0

A, mint Alkotmány

Kedves kommentelők! A hozzászólások nem azonnal, hanem moderálás után jelennek meg a bejegyzések alatt. A moderálás nem tartalmi alapon, hanem a kommentek színvonala alapján történik.

Facebook

Feedek